Az alapítvány főigazgatója azzal indokolta javaslatukat: méltatlan, hogy "egy szélsőbalos kommunista ideológus" nevét viselje az egyik legfontosabb nemzeti intézmény. Szakács Árpád bejelentette: nyilvános vitát, a tortenelemportal.hu oldalon pedig szavazást kezdeményeznek arról, kinek a nevét viselje a jövőben a fővárosi intézmény.

Közölte, úgy látják, számos olyan személyiség van, aki méltán viselhetné a fővárosi könyvtárhálózat nevét. Mint elmondta, ilyennek tartják Németh László vagy Kosztolányi Dezső írót, Klebelsberg Kunó művelődéspolitikust vagy Hamvas Béla írót, filozófust, aki évekig a könyvtár munkatársa is volt.

Szőcs Géza kulturális államtitkár az MTI megkeresésére azt mondta, szerinte sem kellene az intézménynek Szabó Ervin nevét viselnie, s utalt arra, hogy azt eredetileg is Fővárosi Könyvtárnak hívták. Szőcs Géza szerint ha mégis nevet kellene adni a könyvtárnak, akkor ő Hamvas Béla írót javasolná. Ez az államtitkár szerint megfelelő elégtétel volna Hamvas Bélának, aki évekig e könyvtárban dolgozott. Szőcs Géza ugyanakkor úgy vélte: ha új nevet akarnak adni az intézménynek, akkor arról előbb elemzést kell készíteni, és a névadásról sokakat meg kell kérdezni.

Horváth Csaba szocialista politikus szerint azonban "ostobaság" lenne a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat megfosztani jelenleg viselt nevétől. Az MSZP főpolgármester-jelöltje azt mondta: ha az új Fővárosi Közgyűlés elé kerül majd egy ilyen javaslat, akkor azt a szocialisták biztosan nem fogják támogatni. Véleménye szerint Szabó Ervin nevével az elmúlt évtizedekben úgy forrt össze a kultúra, hogy a "legnagyobb ostobaság lenne Szabó Ervin nevétől megfosztani a könyvtárszakma presztízsét". Mint hozzátette: e név alatt egy "valódi védjegy, valódi márkajegy" alakult ki.

Nem tartja jó ötletnek az Országos Széchényi Könyvtár volt főigazgatója sem a kezdeményezést. Monok István azt mondta: veszélyesnek és több szempontból is aggályosnak tartaná, ha megváltoztatnák a könyvtár nevét. Mint mondta, egy intézmény nevének megváltoztatásával annak ismertségén "csorba esik". A művelődéstörténész úgy látja, Szabó Ervin a maga korában egy "nagyon progresszív", kifejezetten a közkultúrát előtérbe helyező koncepció szerint szervezte a könyvtárat.

Más véleményen volt Tóth István történész-muzeológus, aki szerint nem túlzás azt állítani, hogy Szabó Ervin, akinek nevét a fővárosi könyvtár viseli, "egy szélsőbalos kommunista" ideológus volt. A Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának vezetője - mint mondta - "időszerűnek" tartja a könyvtár nevének megváltoztatását. Arra is rámutatott, hogy Szabó Ervint már a kortársak nagy része is bírálta kozmopolitizmusa, kommunista szemléletű gondolkodása miatt. A társadalomtudós Jászi Oszkár is figyelmeztette Szabó Ervint: nem szabadna ennyire elvonatkoztatnia a nemzeti gondolkodástól, sőt még a kultúrpolitikus Révai József is azt mondta neki, nem szabadna ennyire nemzetietlenül gondolkodnia - idézte fel a szakember.

Az MTI megkereste a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatóját is, Fodor Péter azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár internetes honlapján az áll: az intézményt 1904-ben alapították, és tagkönyvtáraival együttesen biztosítják Budapest területén a közkönyvtári ellátást.

Névadójukról a honlapon azt írják: Szabó Ervin (1877-1918) szociológus, könyvtárigazgató, bibliográfus. "Elszegényedett polgári családból származott. (...) Pár év gyakorlat után a Fővárosi Könyvtárhoz került, 1911-től ennek igazgatója. (...) 1906-tól a Társadalomtudományi Társaság alelnöke. A Huszadik Század című folyóiratban, a szociológia első magyar műhelyében rendszeres tájékoztatásokat adott a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről. Cikkeket írt a Neue Zeit német és a Mouvement Socialiste francia folyóiratokba is. Kapcsolatba került Sorellel, Kautskyval, Mehringgel, Plehanovval, majd 1904 végén Párizsban Lagardelle-lel és a francia szindikalistákkal, továbbá számos orosz emigráns szocialistával. (...) Nagy történelmi művét a Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban címmel már betegágyában fejezte be."

A vitát kirobbantó, csütörtökön alakult Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány - mint magukról írják - azt tűzte ki kiemelt céljául, hogy "korrigálják és semlegesítsék a marxista történetírás ma is érzékelhető negatív hatásait".

A Szabó Ervin-vitához hasonló politikai és történészi vitát váltott ki néhány hónapja a nyilvánosságban Károlyi Mihály szerepének és történelmi felelősségének a megítélése. Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke június közepén a Parlament melletti Károlyi-szobor eltávolítására tett ígéretet egy közönségtalálkozón. A politikus azt mondta, négy év múlva már nem fog a mostani helyén állni a Károlyi-szobor.

Személyes véleményeként arról beszélt, annak helyére Kéthly Anna egykori szociáldemokrata pártelnök szobrát kellene állítani, mert ő "valódi szociáldemokrata, baloldali volt". A Jobbik később határozati javaslatban kezdeményezte Károlyi Mihály szobrának eltávolítását a Kossuth térről.

Azt is indítványozták, hogy a Károlyi-szobrot helyezzék át a budatétényi Memento Parkba, és helyére az 1934-es állapotnak megfelelően állítsák fel Tisza István szobrát. Az MSZP tiltakozott a kezdeményezések ellen. Lendvai Ildikó akkori pártelnök azt közölte: ha kell, pártja minden eszközzel megvédi Károlyi Mihály szobrát.