A jövőben a képviselő-testületen kívülről is lehet alpolgármestert, főpolgármester-helyettest és megyei közgyűlési alelnököt választani, miután az Országgyűlés tegnap elfogadta az ezzel kapcsolatos alkotmány-, illetve törvénymódosítást.
A képviselők döntöttek az alkotmány-előkészítő bizottság felállításáról is. A negyvenöt fős testületnek év végéig kell az új alaptörvény elveiről javaslatot terjesztenie az Országgyűlés elé.
December 31-ig hosszabbította meg az Országgyűlés annak a rendelkezésnek a hatályát, amely alapján a 200 ezer forint feletti közbeszerzési kifizetéseknek nem lehetnek akadályai a 2008. szeptember 30-át követően keletkezett köztehertartozások. A 2008 decemberében elfogadott jogszabály-módosítás által biztosított kedvezmény július 1-ig állt volna fenn, ám a mostani parlament indokoltnak tartotta a mentesség meghosszabbítását az év végéig.
Az Országgyűlés döntése nyomán bekerült az alkotmányba a szólás szabadságához való jog és a "közszolgálati médiaszolgáltatás" feladata, ugyanis a Fidesz javaslatára átírták a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságáról szóló passzust az alaptörvényben. Az alkotmány tehát kimondja, hogy "a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez".
A képviselők elfogadták azt a törvénymódosítást is, amelynek értelmében, ha a gyermek a kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul több mint ötven órát mulaszt, akkor az adott település jegyzője elrendeli védelembe vételét és a teljes iskoláztatási támogatás felfüggesztését. A módosítás céljaként az előterjesztők azt jelölték meg, hogy az állam egyértelmű üzenetet fogalmazzon meg arról: az iskolakerülés, az indokolatlan hiányzás tűrhetetlen magatartást jelent, és a családi pótlék tekintetében is következményeket von maga után.
Nyugdíjguru: macerás, de megoldható a „Férfiak 40” és a foglalkozási korkedvezményes nyugdíj is
