A jelenség független volt a kortól, a dohányzástól, az elhízottságtól, a depressziótól és a stressztől is. A Psychology and Ageing című szaklapban úgy fogalmaztak a kutatók, hogy a magány önmagában is egészségi kockázati tényezőként jelentkezik - közölte a The Daily Telegraph internetes kiadása.

A Chicagói Egyetem pszichológusai megállapításaikat egy hosszú távú kutatásból nyerték, amelynek keretében 229, 50 és 68 év közötti személynek tettek fel kérdéseket magányosságukról. A résztvevőket arra kérték, hogy osztályozzák a másokhoz fűződő kapcsolatukat.

Az ötéves vizsgálat során egyértelmű összefüggést fedeztek fel aközött, hogy valaki a kutatás elején magányosnak érezte magát, illetve az időszak végére magasabb lett a vérnyomása. A magányhoz társított vérnyomás-növekedés a kutatás második évében jelentkezett, azt követően pedig folyamatosan fokozódott.

A jelenség a magukat csupán kis mértékben magányosnak érző embereket is érintette. A vizsgált személyek közül a legmagányosabbak vérnyomása több mint tíz százalékkal növekedett, és a kutatás végén átlagosan 14,4 mm-rel volt több, mint a társasági életet élőké.

Lehetséges, hogy a vérnyomás növekedését a magányos emberek társas kapcsolatokról alkotott képe vonja maga után.