eur:
393.79
usd:
365.04
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Hatalmas terhet vállalt magára a magyar állam - 54,7 milliárdos adósság

Pénteken a késő esti órákban eldőlt: a nemzeti légitársaság újból állami kézbe került, erről állapodtak meg a magyar kormány és a cég jelenlegi orosz tulajdonosának képviselői. Az állam az adósság tőkévé konvertálásával 95 százalékos tulajdonos lesz. A Malév pénteken kezdődött közgyűlése este tízkor folytatódott, éjszaka szentesítik hivatalosan is az üzletet - írta az Index. A reprivatizációval az állam súlyos terhet vállalt magára: a légitársaság 2008 végi kötelezettségállománya 54,7 milliárd forint volt.

A magyar állam ismét a Malév többségi tulajdonosa lehet, erről pénteken a késő esti órákban állapodtak meg a légitársaság közvetett tulajdonosával, az orosz állam kezében lévő Vnyesekonombankkal (VEB) a magyar kormány képviselői. Az Index úgy tudja, az esti órákban az oroszok visszaküldték az utolsó magyar megállapodási tervezetet azzal, hogy így belemennek az üzletbe, de az alkut hivatalosan a Malév napközben kezdett, de egy szünet után péntek este tízkor újrakezdődött közgyűlése szentesíti.

Az Index birtokába került információk szerint a magyar állam tőkeemeléssel nagyjából 95 százalékos tulajdonrészt szerez a Malévban. A tőkeemelés módja az lesz, hogy - a korábban megismert forgatókönyv szerint - a Malév vele szemben fennálló adósságát átkonvertálják tőkévé. Hogy ez az adósságkonvertálás csak az adó- és egyéb köztartozásokra vonatkozik-e, vagy kiterjed az állami tulajdonú Malév Vagyonkezelőnek nem fizetett díjakra is, arról még nincs információ.

A Malév-közgyűlés jóváhagyására váró megállapodástervezet szerint a 32 millió eurós (nagyjából 8,6 milliárd forintos), még a privatizációkor kapott orosz bankgaranciát lehívjuk, azt a VEB meg is fizeti. Ezen túlmenően azonban az oroszok nem vállalnak részt a Malév finanszírozásában, tehát a működésének a további pénzügyi feltételeit a magyar államnak kell biztosítania. Úgy tudjuk, arról a VEB még nem döntött, hogy a Malév vele szemben fennálló, információink szerint nagyjából 30 millió eurós (tehát valamivel több mint 8 milliárd forintos) adósságát vagy annak egy részét szintén tőkévé konvertálják-e.

A malévosok nem ülhetnek a babérjaikon

Az Index információi szerint a magyar állam a visszaállamosítás feltételéül szabta a Malév átszervezését. "A malévosok nem ülhetnek a babérjaikon, ez a mostani megállapodás egy kemény átstrukturálási folyamat része, a tervet néhány héten belül el kell készíteni" - fogalmazott az Index egyik forrása.

Ez utóbbi azért fontos, mert - mint arról péntek délelőtt, részben egy jogi szakvélemény alapján az Index hírt adott - a Malév piaci versenytársai arra készülnek, hogy az Európai Bizottság elé vigyék a reprivatizációs ügyletet. A visszaállamosítás ellenzői szerint a tartósan veszteséges légitársaságban a magyar kormány úgy szerezne tulajdonrészt, hogy azzal kimerítené az Európai Unió tiltott állami támogatásokról szóló rendelkezéseit.

Az uniós jog szerint azonban adható a nehéz helyzetbe került vállalatok megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatás. Ezért fontos a szerkezetváltási terv elkészíttetése, hiszen információink szerint Brüsszellel is azzal hagyhatjuk jóvá az ügyletet, hogy a tulajdonszerzés is egy átstrukturálási folyamat része. Ennek azonban komoly ára lesz: a szerkezetváltási támogatás jóváhagyása esetén a versenytorzítás elkerülésére a kapacitást csökkentő intézkedéseket kell hozni, ilyen lehet a szakértők szerint az eszközöktől való megfosztás vagy járatok megszüntetése. Emellett a szerkezetváltás költségeinek legalább felét az érintett cégnek kell finanszíroznia.

Alku Moszkvával

A Malév visszaállamosításáról az elvi döntés már tavaly nyáron megszületett Budapest és Moszkva között, azóta a részletekről egyeztettek. A reprivatizációval az állam súlyos terhet vállalt magára: a légitársaság 2008 végi kötelezettségállománya 54,7 milliárd forint volt - ebből 44,6 milliárdot a rövid lejáratú kötelezettségek tettek ki -, a tavalyi első félév végén ez a szám már hetvenmilliárd forintnál tartott. A szállítóknak 2008 végén 20,48 milliárd forinttal tartozott.

A hatalmas adósságállomány mára kezelhetetlen helyzetet okozott a légitársaságnál. A 2008-as gazdálkodás eklatáns példája ennek: az üzemi veszteség már csak 10,7 milliárd forint volt, ám a teljes adózott eredmény 14,5 milliárdos mínuszt mutatott a hiteltörlesztés terhei miatt. A légitársaság és annak cégei törzsszereplői az APEH feketelistájának, bár pontos számot nem tudni, becslések szerint húszmilliárd forint környékén járnak a köztartozásai, illetve az állami cégekkel szembeni egyéb adósságai.

Ez utóbbiak hátterében részben a 2007-s privatizáció körülményei állnak. Három éve ugyanis igen olcsón, 200 millió forintért adták el a légitársaságot az orosz légiipari vállalkozó, Borisz Abramovics érdekeltségébe tartó AirBridge Zrt.-nek. A formálisan mindig magyar magánszemély(ek) többségi tulajdonában lévő cég azonban nem kapta meg a Malév márkanevet, egy gépet, valamint néhány egyéb vagyontárgyat.

Ezeket az akkor létrehozott, állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő (MV) Kft. kapta meg, ezekért a Malévnak használati díjat kell(ett volna) fizetnie, amiből az MV egy korábbi MFB-hitelt törlesztett (volna). A Malév azonban ennek a díjnak a fizetésével is elmaradt, de az időközben az orosz légipiacon is becsődölt Abramovics nem teljesítette számos más, a privatizációkor vállalt kötelezettségét sem.

Az AIrBridge-ben Abramovicsot a múlt évben az a VEB bank váltotta, amely a magánosításkor 32 millió eurós bankgaranciát vállalt az üzletre, és nem sokkal később megkezdődtek a tárgyalások a cég visszaállamosításáról. A magyar kormányzat tavaly nyáron még azt mondta, csak úgy hajlandó megmenteni a céget, ha az oroszok is szerepet játszanak a talpra állítás finanszírozásába. Ebből azonban végül engedni kellett, igaz, információink szerint részben ennek fejében vállalták az oroszok a bankgarancia megfizetését.

Második kudarc a magánszférában

A pénteki döntéssel a Malév második, az előzőnél is rövidebb idejű magántulajdonban töltött időszaka zárult le. A légitársaságot először 1992-ben privatizálták, akkor az olasz Alitalia volt a vevője. Azonban 1997 végén magyar bankok visszavásárolták, majd ismét állami tulajdonba adták a céget. A következő tíz évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elődje, az ÁPV Zrt. többször próbálta eladni, mígnem 2007 elején sikerült vevőt találnia.

A légitársaság megmentése - hiszen az állami szerepvállalás, az adósságok egy részének elengedése nélkül valószínűleg csődbe ment volna a cég - nemcsak a pénzükre váró beszállítóknak és a néhány ezer Malév-dolgozónak fontos. "A Budapest Airportnak és a reptéren dolgozó tizenháromezer embernek rendkívül súlyos, közel katasztrofális lenne a Malév megszűnése" - nyilatkozta ősszel az Indexnek Hardy Mihály, a BA Zrt. kommunikációs igazgatója.

Jelenleg a Malév adja a ferihegyi reptéren az utasforgalom nagyjából negyven százalékát, vagyis a kiesése majdnem felére csökkentené a forgalmat és számos úticélra csak a nemzeti légitársaság közlekedtet járatokat.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×