Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Kényszerhelyreállítás egy veszprémi műemlékre

Veszprémben ideiglenes védőtető építését rendelte el egy rossz állapotban lévő műemlék épületre a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Róna Katalin szóvivő közölte: a kényszer-helyreállítás, amelyet a tulajdonos költségére végeznek el, megkezdődött.

Az előzményekről a hivatali illetékes elmondta: a veszprémi vár sziklafala mellett lévő lakóházat az 1860-as években építtette Ruttner Sándor vasnagykereskedő; az épület 1958-ban kapta meg a műemléki védettséget.

A házat - elidegenítési és terhelési tilalommal, valamint 3 éven belüli felújítási kötelezettséggel - 2001-ben adta el a veszprémi önkormányzat egy kft.-nek, amely azonban még az állagmegóvási munkákat sem végezte el. A cég vezetése nem fizette meg az elmúlt években kirótt bírságokat, ráadásul idén júliusban szakszerűtlenül és engedély nélkül a teljes tetőfelületről leszedték a cserepeket.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája feljelentést tett az ügyben, majd múlt kedden elrendelte az ideiglenes védőtető építését.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×