Szerda délután megnyitotta kapuit a budapesti borfesztivál, hivatalos nevén a 18. Budapesti Bor- és Pezsgőfesztivál. Sokan már az első napon ellátogattak a várba, ahol egyébként a fesztivál vasárnap estig várja az érdeklődőket.

Szerda délután és este a magyar borkedvelők mellett sok külföldi is kóstolt várban. A szekszárdi Takler Pincészet standján Takler András kérdésünkre elmondta, az első napon kilátogató közönség jó része leginkább a felső kategóriás borokat ízlelgette.

A szintén szekszárdi Sebestyén Csaba arról beszélt, hogy az első napi érdeklődés a korábban tapasztaltaknak megfelelően alakult. Hozzátette: péntektől sokkal több borbarát keresi majd fel a néhány napra a budai várba költöző borászokat.

Szepsy a gondokról is beszélt

A vidám fesztiválhangulat mellett a szőlő- és borágazat gondjairól is szó esett a várban. A fesztivált kísérő boregyetemen előadó elismert tokaji borász, Szepsy István is beszélt ezekről.

A tokaji továbbra sem világmárka - állapította meg előadása elején Szepsy István. Mint mondta: a probléma nem úgy vetődik fel, hogy ez a presztízs szempontjából mit jelent, hanem a lényeg az, hogy amennyiben a tokaji nem válik elismert világmárkává, amely tény a piaci eredményekben és a borok eladási áraiban is megmutatkozik, úgy a borkultúra nem marad meg.

Ha a borkultúra nem marad meg, akkor tovább folytatódik a Tokaj-hegyaljai borvidéken is tapasztalható pusztulás - vázolta a helyzetet Szepsy István. Fogy a lakosság, csökken a szőlőtermelők száma és egyre több szőlő marad megműveletlen, vagy jut a kivágás sorsára - hívta fel a figyelmet a más borvidékeken is tapasztalható problémákra az ismert tokaji borász.

A negatív jelenségek annak ellenére tapasztalhatóak, hogy mindeközben sok eredmény is látszik. Az eredmények nagy része a magyar és a külföldi befektetőknek tudható be, és ezek a pincészetek szinte teljes egészében saját termelésű szőlőt dolgoznak fel - tette hozzá. A szőlőfelvásárlás szempontjából azonban ilyen rossz helyzet húsz éve nem volt tapasztalható - jelentette ki Szepsy.

Eredetvédelem helyett hegyközségi forradalom?

A szőlőfelvásárlás körüli súlyos problémák a relatíve jobb helyzetben lévő pincészeteket közvetlenül ugyan nem érintik, ám a következményeket mindenki megérzi a borvidéken. Ezzel kapcsolatban Szepsy megemlítette, hogy az ő pincészete, illetve az általa irányított Mádi Eredetvédelmi Egyesülethez tartozó borászatok számára a megmaradás kulcsa az eredetvédelmi szabályozás lenne. Hatékony eredetvédelem viszont csak akkor működhet egy borvidéken belül, ha a hegyközségi tagok többsége magáévá teszi és megszavazza a koncepciót.

Ha a jelenlegi helyzetben összehívnánk a hegyközségi tagokat ebből a célból, akkor félő, hogy az eredetvédelmi kérdésekről folytatott előremutató viták helyett forradalom törne ki a katasztrofális felvásárlási helyzet miatt - fogalmazta meg aggodalmait Szepsy István.

A borfesztivállal kapcsolatos információkat a Hordóminta magazin legutóbbi két műsorában is meghallgathatja.