A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint Mágocs (Baranya megye), Mélykút (Bács-Kiskun), Medgyesegyháza és Újkígyós (Békés), Mezőkeresztes és Sajóbábony (Borsod-Abaúj-Zemplén), Csanádpalota (Csongrád), Rácalmás (Fejér), Beled (Győr-Moson-Sopron), Jászkisér és Rákóczifalva (Jász-Nagykun-Szolnok), Budakalász, Tápiószele és Zsámbék (Pest megye), Igal (Somogy), Nyírmada és Vaja (Szabolcs-Szatmár-Bereg), Gyönk és Nagymányok (Tolna), Vép (Vas), Balatonkenese (Veszprém), valamint Pacsa (Zala) kapott városi címet.

A várossá nyilvánítás az 1999. évi XLI. törvény 1. §-a értelmében a köztársasági elnök és az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, és a döntések meghozására évente egy alkalommal kerül sor. A várossá nyilvánítási kérelmet a település polgármestere a közigazgatási hivatal vezetője útján terjeszti fel az Önkormányzati Minisztériumnaknak.

A törvény szerint nagyközség akkor kezdeményezheti várossá nyilvánítását, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A feltételek közé tartozik a megfelelő gazdasági, infrastrukturális fejlettség, a megfelelő intézmények (oktatási, közegészségügyi, rendészeti) megléte, az önkormányzat térségi szervezőképessége.

Jeleneleg a teljes népesség kétharmada él városban, ezzel Magyarország közepesen városiasodott országnak számít.