Várhatóan titkos szavazáson döntenek az Országgyűlés új alelnökének megválasztásáról. A munkáját európai parlamenti képviselőként folytató Áder János július 14-től megüresedő országgyűlési alelnöki posztjára a Fidesz Pelczné Gáll Ildikót jelölte.

Ugyancsak határoznak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa elnökének megválasztásáról. Bajnai Gordon miniszterelnök a közgazdász végzettségű Farkas Ádámot, az Allianz Bank volt vezérigazgatóját jelölte a posztra.

A jövő évi adószabályokat tartalmazó, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosítások szerint jövőre az alsó adókulcs 18 helyett 17 százalék lesz, a sávhatár 1,9 millióról 5 millió forintra változik, efölött 32 százalékra nő az adókulcs. 25 százalék lesz egyes természetbeni juttatások adója.

Az idei év második felében a minimálbér kétszereséig öt százalékponttal csökkenő tb-járulék jövőre a teljes jövedelemre kiterjed. Emellett jövőre várhatóan megszűnik a jelenlegi tételes egészségügyi hozzájárulás (eho).

A vagyonadót, új elnevezéssel az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanokra, a nagyértékű autókra, a vízi és légi közlekedési járművekre vetnék ki. Ingatlan után adót három sáv alapján kell fizetni: 30 millió forintig 0,25 százalék, 30 és 50 millió között 0,35 százalék, míg afelett 0,5 százalék az adó.

Szavaznak a Sólyom László köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött, májusban elfogadott a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról. Az államfő nem ért egyet a gyes időtartamának három évről két évre csökkentésével, ezért nem írta alá a törvényt.

A kormány nem tervezi a visszaküldött a jogszabály szövegének módosítását, de kiegészíti egy paragrafussal, amely október 15-ig több feladatot is szab a kormánynak, például törvényjavaslat benyújtását a közszférában a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás bevezetésére azoknál a kismamáknál, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele után a korábbi munkahelyükre szeretnének visszatérni, gyermekük két és hároméves kora között.

Zárószavazás lesz és várhatóan nem kapja meg a szükséges kétharmados támogatást az a szocialisták kezdeményezte alkotmánymódosítás, amely lehetővé tenné a holokauszttagadás büntethetőségét. Az áprilisi, a budai Várban tartott neonáci tüntetés okán is javasolt előterjesztés célja, hogy új alkotmányos keretek kialakításával, majd az eddigieknél hatékonyabb jogszabályok megalkotásával fel lehessen lépni a társadalmi együttélést romboló, mások alapvető jogait és emberi méltóságát tagadó megnyilvánulások ellen.Döntenek az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló törvényjavaslatról, illetve az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosításról is. Az előterjesztő Göndör István (MSZP) korábban azt mondta, ha a parlament kétharmados többséggel elfogadja a képviselői költségtérítés megszüntetéséről szóló javaslatot, akkor van esély arra, hogy az erről szóló népszavazási kezdeményezés okafogyottá váljon.

Ha javaslatot jóváhagyják, akkor a képviselők bevételeikből csak a számlával igazolható tételeket vonhatják le, és a személyi jövedelemadó szabályai szerint adóznak majd, ahogy a vállalkozók.

Több igazságügyi tárgyú előterjesztés között határoznak a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló javaslatról, amely egységesen szabályozza a rendőrség, a természetvédelmi és mezei őrszolgálat, a közterület-felügyelet, valamint a polgárőrség közötti együttműködést. A közterület-felügyelet a jövőben térfigyelő kamerákat is üzemeltethet.

Ugyancsak szavaznak a büntető törvénykönyv módosításáról, amely az erőszakos, fegyveres bűncselekményeknél jelentene szigorítást, ugyanis kikötné, hogy ezeket kizárólag végrehajtandó szabadságvesztéssel lehetne sújtani.

Döntenek Kósa Lajos, Debrecen fideszes és Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere által benyújtott, az adózás rendjéről szóló törvényt módosító javaslatról, amely az állami adóhatóság mellett az önkormányzati adóhatóságoknál is lehetővé teszi az elektronikus úton történő ügyintézést.

Fónagy János és Ékes József (mindketten Fidesz) kezdeményezésére szavaznak a nemzeti vízvagyon privatizációjának megakadályozásáért az állami vagyonról szóló törvény módosításáról, amely kibővíti a tartós állami tulajdonnal működő vállalkozások körét az öt magyarországi regionális vízművel.

Három szocialista képviselő javaslatára határoznak a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosításáról, amely lehetővé tenné, hogy januártól pókerjátékot kaszinón kívül, kártyatermekben is szervezni lehessen.

Az Országgyűlés határoz az SZDSZ-es és MSZP-s képviselők által beterjesztett, a felsőoktatási törvényt módosító - korábban a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmények nevet viselő - előterjesztésről, amelynek indoklása szerint Magyarország aktívan támogatja, hogy minél nagyobb számban működhessenek külföldi és nemzetközi felsőoktatási intézmények az országban, és segíteni kívánja magyarországi megtelepedésüket.