Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Baka András kinevezéséről dönt az Országgyűlés

Negyedjére dönthet az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének személyéről. A jelölt Baka András, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi magyar bírája, akit tavaly már ajánlott a köztársasági elnök, de a Parlamenttől nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást.

 Sokadszorra szavazhat az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökjelöltjéről. Új elnökre azért van szükség, mert
Lomnici Zoltánnak, a szervezet korábbi vezetőjének 2008 júniusában lejárt hat évre szóló mandátuma. Sólyom László köztársasági elnök Baka Andrást, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi magyar bíráját jelölte a posztra. Az államfő már tavaly májusában is őt ajánlotta, akkor azonban nem volt meg a megválasztáshoz szükséges kétharmados parlamenti többség.

Az államfő ezután kétszer is jelölte Havasiné Orbán Máriát, a Győri Ítélőtábla elnökét, ám a jelölt sem tavaly decemberben, sem idén márciusban nem kapta meg a szükséges támogatást, így jelenleg a LB egyik kollégiumvezetője áll a Legfelsőbb Bíróság élén.

Baka András elnökké választása azon múlt, hogy a a Fidesz és a KDNP mellett, a szocialisták is rávoksolnak-e. Az MSZP tavaly a képviselők lellkiismeretére bízta a döntést, amelynek következtében végül is a kormánypárti képviselők Baka Andrást leszavazták. Sólyom László köztársasági elnök tavaly nyilatkozatában kijelentette: a parlament
döntése méltánytalan, káros és felelőtlen.

A Fidesz és a KDNP most is kiáll Baka András mellett, az MSZP parlamenti képviselője, Bárándy Gergely azt mondta: az egy évvel ezelőttihez képest most nagyobb az esély arra, hogy az MSZP támogassa a jelöltet, a főbírójelöltnek ugyanis már van magyarországi bírói és igazgatási tapasztalata is.

Mint fogalmazott: "Nagyon sok képviselő azért nem tartotta jó jelöltnek korábban Baka Andrást, mert nem volt helyismerete, hazai bírósági gyakorlata. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az SZDSZ-nek mi az álláspontja, a múlt héten a párt ügyvivője, Horn Gábor kijelentettte: szakmai alapon hoz majd döntést.

Sokan nem mondják, de a szocialistáknak és a szabad demokratáknak az fáj, hogy Sólyom László nem egyeztetett a jelölt személyéről a parlamenti erőkkel. Úgy tudjuk az államfő nem is akar változtatni a jelölési gyakorlatán.

Hanganyag: Gál Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Negyedszázaddal követve más nagy európai országokat, Olaszország is napirendre tűzte a nácik által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatásával foglalkozó testület felállítását. A napokban a kormányfő, Giorgia Meloni pártjának egyik képviselője a törvényhozás elé terjesztette az erről szóló jogszabálytervezetet, amelyet a miniszterelnök „civilizációs tettként” értékelt. Svájc is lépéseket tett e téren, az alpesi országban most kezdte el működését a restitúciós bizottság, irányítója Simonetta Sommaruga volt államfő, aki elismerte: országában „néha több idő kell a dolgokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy nem történt semmi”.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×