A Nézőpont Intézet összeállította Magyarország európai parlamenti (EP) képviselőinek rangsorát. A lista élére Szájer József (Fidesz, Európai Néppárt) került, a második helyet Becsey Zsolt (Fidesz, Európai Néppárt), a harmadikat pedig Olajos Péter (MDF, Európai Néppárt) szerezte meg. A lista utolsó három szereplője: Lévai Katalin (Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja), Dobolyi Alexandra (Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja) és Mohácsi Viktória (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport).

Az intézet a listát három kategória, a részvétel, az aktivitás és a lojalitás rangsorának összegzése alapján készítette el. Az összesített rangsor meghatározásakor nem csupán a képviselőknek a parlamenti munkában mutatott mennyiségi teljesítményét vették figyelembe, hanem a minőségi, kvalitatív mérőszámokra is tekintettel voltak - olvasható az intézet honlapján.

A legtöbbet hiányzók

Mohácsi Viktória hiányzott a legtöbbször a magyar EP-képviselők közül a plenáris ülésekről, mulasztási rátája 56,58 százalékos. A lista végén szerepel még Harangozó Gábor (61,07) és Lévai Katalin (69,13). Az élen Szájer József, Glattfelder Béla és De Blasio Antonio végzett, mindhármuk rátája 96 százalék feletti.

Az aktivitási kategóriát Hegyi Gyula és Tabajdi Csaba nyerte, e kategóriában Fazakas Szabolcs és Schöpflin György végzett leghátul.

Egy-egy EP-képviselő 5 területen mutathat látható parlamenti teljesítményt: feltehet kérdéseket, indítványozhat állásfoglalást, véleményt gondozhat, felszólalhat a plenáris ülésen és jelentést gondozhat. E parlamenti eszközök súlya azonban eltérő - olvasható a Nézőpont Intézet honlapján.

Jelentőségteljes jelentéstételek

A legnagyobb jelentőséget a jelentéstétel kapja, mert ekkor egy-egy képviselő egy egész európai ügy gazdája lesz, a Tanács és a Bizottság munkájába is betekintést nyer. Az egyes jelentések között azonban nagy különbség lehet. A súlyozott lista összeállításakor a jelentés témájának hatóköre (összeurópai, egyes országok, egyedi ügyek) és a téma jelentősége szerint pontozták az egyes képviselők munkáját.

Dobolyi Alexandra, Mohácsi Viktória, Olajos Péter és Schöpflin György nem volt jelentéstevő - közli a Nézőpont Intézet összeállítása.

A súlyozott aktivitási rangsor első három helyezettje Szájer József, Becsey Zsolt és Hegyi Gyula.

Kik voltak a leginkább lojálisak?

A magyar politikai közbeszédben kiemelt szerepet játszott az EP-képviselők nemzeti érdek-érvényesítése - állapítja meg a Nézőpont Intézet. Ennek mérőszáma a nemzeti lojalitás, amelyet a szavazási fegyelem alapján lehet mérni. Az a képviselő tekinthető lojálisnak, amelyik az adott ország képviselőinek többségével szavaz együtt. A módszertan és a statisztika kidolgozója a votewatch.eu honlap.

A magyar képviselők lojalitási rangsorában De Blasio Antonio és Pálfi István, továbbá Gyürk András és Barsiné Pataky Etelka végzett az élen. A lista végére Tabajdi Csaba, Dobolyi Alexandra és Hegyi Gyula került.

Ha az intézet rangsorai közül csak azokat vizsgálnánk, amelyek a képviselői munka tartalmi kérdéseire vonatkozik, akkor Szájer József mellett Hegyi Gyula és Tabajdi Csaba is az élbolyban végezne. A két szocialista politikus esetében azonban a jelenléti ívek, továbbá a lojalitási mutató nagy mértékben lehúzta a bizonyítványt.

A bizonyítványírás nehézségei

Ezzel kapcsolatban az intézet elemzése megjegyzi, hogy "egy parlamenti képviselő teljesítményének mérése nagy kihívás. A politikában ugyanis a nem-döntésnek, a felszólalás elkerülésének, vagy a háttérben zajló egyeztetésnek is jelentősége van, sokszor komoly politikai teljesítményt tükröz (soft power)."

A Nézőpont Intézet munkatársai felhívják a figyelmet: csak a látható teljesítményt tudták figyelembe venni. "Így a készítőknek semmiképpen sem szándéka pálcát törni az egyes EP-képviselők feje felett. Politikai teljesítményük teljes spektrumát inkább az jelzi, hogy a 2009-es pártlistán befutó helyet kaptak-e vagy sem. Az MSZP-s Fazakas Szabolcs vagy a Fidesz jelöltjeként induló Schöpflin György sem mondható a statisztikák alapján a legaktívabb EP-képviselőnek, de befolyásuk és politikai tekintélyük alapján mégis esélyesek a hosszabbításra" - hangsúlyozzák az elemzés készítői.

Látható teljesítmény

Három mérőszám segítségével kísérelték meg a látható teljesítmény alapján az EP-képviselők közötti rangsor felállítását. Először a parlamenti munkában való részvételüket vizsgálták meg. Egy-egy képviselő érdekérvényesítő képességét nagyban befolyásolja, hogy részt vesz-e az üléseken, jelen van-e a döntéshozatali fórumokon. Ezután a képviselők parlamenti aktivitását vették számba, súlyozva az egyes eszközök jelentősége között. Végül az "euroatyák" lojalitását vizsgálták az elmúlt 5 éves ciklus szavazásai alapján.

A parlamenti munkában való részvétel a képviselők legjobb eszköze a nemzeti érdek érvényesítésére. Az Európai Parlamentre különösen igaz a magyar közbeszédben elterjedt "jókor jó helyen lenni" jelszó: ahhoz, hogy egy képviselő valóban befolyással rendelkezzen, minél több döntéshozatalban részt kell vennie. Még akkor is, ha a jelenlét nem azonos feltétlen a szavazáson való részvétellel - állapítja meg végül az elemzés.