Az inforadio.hu is nyilvánosságra hozta a Magyar Közlöny tájékoztatására hivatkozva, hogy a miniszterelnök-jelölt már megismert takarékossági csomagjának főbb elemeit tartalmazza egy március 10-én az EU pénzügyi biztosával aláírt megállapodás, amely feltétele volt annak, hogy Magyarország megkapja az IMF-hitel soron következő részletét.

Keller László hétfőn cáfolta a fentieket. Nem a Bajnai-csomag elemeit, hanem a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által februárban bejelentett intézkedéseket rögzíti az a kormányrendelet, amely a Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg - közölte a Pénzügyminisztérium államtitkára.

Nem sajtótájékoztató, nem bejelentés

Több apró tételből áll össze az a 210 milliárd forint körüli összeg, amellyel a kormány február közepén korrigálni tervezte a költségvetést - értesült az InfoRádió piaci forrásokból. Veres János pénzügyminiszter február 17-én értesülésünket megerősítette, mint mondta: a kormány többek között hozzányúlhat a lakáskamat-támogatásokhoz, a rokkantnyugdíj-rendszerhez, valamint a gáz- és távhő kompenzációhoz is.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet azt a kiegészítő megállapodást rögzíti, amelyet magyar részről Veres János pénzügyminiszter és Simor András jegybankelnök írt alá Budapesten március 10-én - jelentette ki Keller. Az Európai Bizottság részéről Joaquín Almunia pénzügyi biztos jegyezte a dokumentumot március 11-én.

Budai Bernadett a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Veres János beszélt a kiegészítő megállapodásban később rögzített intézkedésekről a február 17-i kormányszóvivői tájékoztatón. Ennek azonban nincs nyoma sem a kormanyszovivo.hu oldalon, sem pedig az MTI híradatbankjában. Veres János ott volt a tájékoztatón, de a tudósítások szerint nem beszélt azokról a témákról, amelyekre a kormányszóvivő utalt.

2009. február 16-án Veres János nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Budapesten James Morsink, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának vezetője társaságában. Ezen elhangzott, hogy a gazdasági korrekció elkerülhetetlen Magyarországon a magas államadósság és a külső finanszírozás nehézségei miatt, ám részleteket egyikük sem közölt - tudósított az eseményről az MTI.

"Minden nagyon szép, mindennel meg vagyunk elégedve"

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyolc tagú delegációja James Morsink misszióvezetővel az élén február 4-e és 15-e között Budapesten konzultált a novemberben Magyarországnak nyújtott 12,5 milliárd euró összegű hitelkeret felhasználásának első felülvizsgálata alkalmából.

Veres János pénzügyminiszter a sajtótájékoztatón közölte: a kormány teljesítette azokat a vállalásokat, amelyeket az IMF, illetve az Európai Unió és a Világbank által nyújtott 20 milliárd eurós hitel keretében vállalt. Az említett összegből addig 4,9 milliárd euró IMF-hitelt, illetve 2 milliárd EU-hitelt hívott le a kormány, amelyet a jegybank tartalékainak növelésére, illetve állampapír-vásárlásra fordított.

James Morsink elmondta: a magyar kormány által eddig foganatosított intézkedések, az eltervezett lépések valódi korrekciót jelentenek Magyarország gazdasága számára.

A tájékoztatón elhangzott: az IMF szakértői és az Európai Unió delegációja közösen nézte át a magyar kormány eddig megtett lépéseit.

Még egy apró szándéknyilatkozat...

A tájékoztatón kiadott dokumentum szerint az elkövetkező hetekben az IMF szakértői és a magyar hatóságok egy szándéknyilatkozat véglegesítésén dolgoznak azzal a céllal, hogy az IMF igazgatósága március végén dönthessen a készenléti hitelkeret első felülvizsgálatának lezárásáról. A felülvizsgálat lezárásával Magyarország számára lehetővé válik egy mintegy 2,5 milliárd euró összeg lehívása. Az IMF delegáció vezetője üdvözölte azokat az eltervezett strukturális intézkedéseket, amelyeket a magyar kormány bejelentett, köztük a nyugdíjrendszer változtatását, mert ezek az intézkedések középtávon képesek csökkenteni a magyar gazdaság, illetve a magyar államadósság törékenységét, és fontos szerepet játszanak abban, hogy a költségvetési deficit az előre meghatározott keretek között maradjon.

A Magyar Közlönyben megjelentek arra utalnak, hogy a fenti sajtótájékoztatón jelzett "véglegesítendő szándéknyilatkozat" minden bizonnyal az a kötelezettségvállalás, amely a Magyar Közlöny tájékoztatása szerint szükséges a hitel következő részletének folyósításához.

Háromfrontos háború

Keller Lászlónak abban igaza van, hogy a szükséges kiegészítő megállapodás egyik részlete a kormány február 16-i döntése a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. Az EU felé vállalt egyéb szigorításokat azonban március 10-e előtt hivatalosan senki sem jelentette be. Ezek közé tartozik például a lakástámogatási rendszer szigorítása, a szociális támogatások jelentős csökkentése, a gyed folyósítási idejének csökkentése.

A kormány vélhetően úgy próbált taktikázni, hogy a magyar közvélemény felé engedékenységet, a piacnak viszont keménykezűséget mutat. Mindeközben pedig megpróbált a harmadik "fronton" az IMF-el is alkudozni.

A Közlönyben leírtakból egyértelműen kiderül, hogy a mindenkori magyar kormány köteles Brüsszel számára dokumentálni, hogy milyen intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy megkaphassuk a hitel újabb részleteit.