Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence

Gyurcsány bizalmatlansági indítványt kezdeményez maga ellen

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bizalmatlansági indítványt kezdeményez maga ellen az Országgyűlésben. A miniszterelnök szombaton reggel ezt már közölte is az MSZP elnökségével. Az értesülés a kormányfő környezetéből származik. Az MTI úgy tudja, hogy a miniszterelnök azzal indokolta döntését, hogy így az MSZP a többi párttal egyeztetve találhat majd egy külső személyt a hatékony válságkezeléshez. Erre két hetük van.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bizalmatlansági indítványt kezdeményez maga ellen az Országgyűlésben. A miniszterelnök szombaton reggel ezt már közölte is az MSZP elnökségével - értesült az MTI a kormányfő környezetéből.

Az MTI úgy tudja, hogy a miniszterelnök azzal indokolta döntését, hogy így az MSZP a többi párttal egyeztetve találhat majd egy külső személyt a hatékony válságkezeléshez. Erre két hetük van.

Az MTI információi szerint az elnökség tudomásul vette Gyurcsány Ferenc bejelentését.

A távirati iroda úgy tudja, hogy ha két hét alatt megállapodnak a pártok az új miniszterelnök-jelöltről, akkor ismét összehívják az MSZP kongresszusát, amelyen a küldöttek szavaznak majd a lehetséges új kormányfő személyéről. Ezt követően kerülhet az Országgyűlés elé a konstruktív bizalmatlansági indítvány.

A távirati iroda információi szerint Gyurcsány Ferencet ez a döntés nem befolyásolja abban, hogy elinduljon az MSZP elnöki posztjáért.

Gyurcsány Ferenc már kért maga ellen bizalmi szavazást. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006. október 6-án a parlament 207 igen szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és programjának.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke pedig idén március 9-én jelentette be, hogy pártja konstruktív bizalmatlansági indítvány elindítását javasolja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen. Közölte, hogy egy kérdőívet oszt ki a négy ellenzéki párt képviselői között. Szavai szerint ezzel akkor azt akarták megtudni, hogy van-e 78 képviselő, aki kormányváltást akar. Az ellenzéki pártok elutasították a kezdeményezést, az MSZP pedig hangsúlyozta: a kisebbségi kormány kitart 2010-ig.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány szabályait 1990-ben rögzítették az alkotmányban. Az alaptörvény kimondja, hogy a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.

A bizalmatlansági indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.

Az MSZP ma kezdődő Kongresszusának titkos, ám kiszivárgó határozattervezete szerint a párt által legfontosabbnak tartott célok: szakértői kormányzás, Magyarországon legyen kisebb, 199 fős parlament, legyen feleannyi önkormányzati képviselő, és legyen mielőbb euró.

A dokumentum szerint a magyar gazdaság versenyképességének alapja a termőföld és a víz. Az MSZP fontosnak tartja a szélsőjobb elleni fellépést, és a párt határozott célja, hogy visszaszerezze támogatóit és elismerést vívjon ki a magyar társadalomban.

Címlapról ajánljuk
Szerdára helyreáll a paksi termelés – bejelentés 56 70. évfordulójával kapcsolatban is

Szerdára helyreáll a paksi termelés – bejelentés '56 70. évfordulójával kapcsolatban is

A kormányfő paksi sajtótájékoztatóján vasárnap délelőtt bejelentette, szerdára visszaáll az energiatermelés a Paksi Atomerőműben. A kormányfő arról is beszélt, hogy 1956 70. születésnapját a hazai vállalatok hozzájárulásával kívánja megszervezni a kabinet, ebből pedig hagyományt is szeretne teremteni.

Hol van nagyobb biztonságban a rolleres, az úttesten vagy a járdán? Szakértő az Arénában

Az új KRESZ a mikromobilitási eszközök helyzetét is rendezheti. Az eddigi jogszabályok ugyan járműnek tekintették ezeket, de nem voltak kategorizálva, így nem volt egyértelmű, hogy milyen védőfelszereléssel, hány éves kortól és pontosan hol lehet az ilyen eszközökkel közlekedni – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Major Róbert rendőr ezredes, az NKE Közbiztonsági Tanszékének vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×