A sonka esetében szoros összefüggés van az ár és a minőség között - mondta a Hússzövetség elnöke, hozzátéve: a 600 és 1.600 forint között mozgó árak a minőségre is utalnak.

A legborsosabb árat a parasztsonkáért kell fizetni. Érdemes odafigyelni arra is, hogy az olcsóbb, párszáz forintos, kötözött sonkának nevezett termékben kevesebb hús van, mint a valódi sonkában.

A Kosár Magazin tesztjéből az derül ki, hogy 17 gyártóból csak három tünteti fel a hús arányát ezekben a termékekben.

A készítményekben a hústartalom 45 és 70 százalék között változott, ráadásul gyakran ez a hús nem is sertéssonka, hanem az olcsóbb lapocka. Emellett legalább 25 százaléknyi vizet, páclét is tartalmaztak a termékek, valamint adalékanyag, például tartósítószer is van bennük.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke az InfoRádiónak azt mondta: az olcsóbb, rosszabb minőségű termékek, éppen úgy, mint a korábbi években, általában külföldről érkeznek, de a fogyasztók már rájöttek, hogy az 500-600 forintos kötözött áruk nem azok, amelyeket húsvéti sonkának ismernek Magyarországon.

A drágább áruk hagyományos érleléssel és nagy mennyiségű páclé hozzáadása nélkül készülnek.

Az importverseny hatása a másik hagyományos húsvéti étel, a tojás árában is megjelenik. A tojástermelők korábban 40-50 forintos árral számoltak, de még most is 30 forint körül vagy alatt van az árszint. Ez a Tojásszövetség szerint főként a lengyel behozatal miatt van így.

Földi Péter, a szövetség főtitkára azt mondta: a fogyasztói árak emelkedése nem jelenti azt, hogy az átvételi árak is emelkedtek, a termelők növekvő költségeiket nem tudják érvényesíteni az olcsóbb külföldi áru miatt.

A sonka- és tojásfogyasztás hagyománya miatt húsvétkor megugrik ugyan a tojás iránti kereslet, de már nem ilyenkor fogy a legtöbb - mondta Földi Péter. Az igazi nagy kereslet áttolódott a karácsony előtti időszakra.

A tojásnál is vannak minőségi szempontok: a tojás frissessége, a héj milyensége az, amire oda kell figyelni vásárláskor.