A nyugat-európai városokkal összehasonlítva a magyar fővárosban túlságosan sok szálló port kavar fel a szél, vagy a járművek. Mindez nagyon káros az egészségre.

Ennek egyik oka Budapest elhelyezkedésében keresendő. A főváros a Kárpát-medence közepén van, szélcsendes területen - mutatott rá Bozó László akadémikus, levegőkémikus. Mind mondta, a városban viszonylag ritkán van szél, amely kisöpörhetné a levegőben felgyülemlő szennyező anyagokat.

Ez főleg a téli hónapokban okoz problémát. Így volt ez decemberben, januárban, valamint február elején is, amikor a csapadék és a szél hiányában hosszú időre megrekedtek a szennyező anyagok a városban.

A levegőszennyezéshez hozzájárul a jelentős járműforgalom is, hiszen az autók, buszok és kamionok a legnagyobb károsanyag-kibocsátók. Budapest levegőjének romlását okozzák még a távolabb fekvő ipari létesítmények is.

Sokat javít azonban a város levegőjének minőségén az, hogy keresztül szeli egy széles folyó, a Duna feletti levegő áramlása ugyanis hozzájárul a légszennyező anyagok koncentrációjának csökkenéséhez.

Bozó László szerint mindez orvosolható lenne, ha a főutakat legalább naponta locsolnák és takarítanák a közterület-fenntartók. Szintén javítana a helyzeten, ha a parlagon maradt területeket beültetnék növényekkel, így ezekről sem szállna fel a por.Nagyvárosi probléma

A nagyvárosi levegőben szálló por azért különösen veszélyes, mert növényi pollenekkel összetapadva és azokkal kémiai reakcióba lépve jönnek létre az asztmát és allergiát kiváltó vegyületek.

Tolnai Edina tüdőgyógyász, a Pest-megyei Tüdőgyógyintézet orvos-igazgatója az InfoRádiónak elmondta: a levegőben lévő szálló por eredhet a környezetünkből, a földről, az épületekről, a ruhákból. Ezek önmagukban nem biztos, hogy veszélyesek lennének, de mivel kölcsönhatásba lépnek a járművek által kipufogott káros anyagokkal, létrejön belőlük egy allergén anyag.

Felmérések igazolják, hogy azokat a környezetünkben évszázadok óta jelenlévő anyagokat, amelyek korábban semmilyen veszélyt nem jelentettek az emberi szervezetre, jelenleg allergénként tartjuk számon.

Ilyen például a hegyi cédrus, amelyről spanyol kutatók kimutatták: pollenje korábban még nem váltott ki allergiás reakciót, manapság azonban a nagyvárosokban egyre többen érzékenyek a növényre.

A növényi pollen és a kibocsátott szennyező anyagok fizikai és kémiai reakcióba lépnek egymással, ennek során pedig olyan anyagok szabadulnak fel, amelyekkel korábban nem találkozott az emberi szervezet.