Valamennyi súlyponti intézmény kap a pluszforrásból, az elosztás ágyszám alapján történik, az Egészségbiztosítási Alap elkülönített részéből.

Horváth Ágnes a tárca egyéves munkáját úgy értékelte, hogy nehéz év áll az egészségpolitika, az ágazatban dolgozók és a betegek mögött. Elmondta, hogy öt törvényt fogadott el a parlament az egészségügy reformjával kapcsolatban: a gyógyszer-gazdaságosságit, a kamarait, az egészségbiztosítási felügyeletről szólót, illetve a vizit- és kórházi napidíj bevezetését célzót.

A gyógyszer-gazdaságossági törvény egyik lényeges hatásaként említette, hogy annak életbe lépésétől - az árversenynek köszönhetően - 1500 gyógyszer ára csökkent, ami 10 milliárd forintos lakossági megtakarítást eredményez. További változást hozott, hogy 400 készítményt lehet már patikán kívül is kapni, és 31 új patika alakult az elmúlt fél évben.

Az intézményi reform kapcsán Horváth Ágnes azt mondta, a kórházi átalakítás még tart, azonban nem minden intézmény kezdte meg a változtatást, vagy nem követi a struktúraátalakítást.

Kiemelte: 23 kistérségben uniós forrásokból szeretnék fejleszteni a járóbeteg-ellátást. Az Egészségbiztosítási Felügyelet munkájáról szólva a tárcavezető kitért arra, hogy eddig a szervezethez 1140 bejelentés érkezett, 106 esetben indítottak eljárást, és 21 esetben szabtak ki bírságot.

A vizit- és kórházi napidíj kapcsán Horváth Ágnes leszögezte: a bevezetés óta csökkent az orvos-beteg találkozások száma, ennek következtében szintén csökkentek a gyógyszerrendelések, ami becslések szerint 12 milliárd forint megtakarítást fog eredményezni az év végére. A vizitdíj éves szinten 20 milliárd forint bevételt jelent a szolgáltatóknak.

"A vizitdíj közel négy hónap tapasztalata alapján éves szinten 32 milliárd forintra becsüljük azt a hatást, amivel kevesebbet kell a biztosítónak költenie" - fogalmazott Horváth Ágnes.