A trianoni béke igazságtalan volt, s azok is tudták, akik tető alá hozták - hangsúlyozta a Trianon-emlékműnél a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke.

"Tudják ma is, erre utalnak a szomszédjainknál azok a heveny reakciók, amelyeket Trianon nevének említése vált ki" - mondta a Fidesz politikusa. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt az alapszerződések körüli vitákban "milyen erősen ragaszkodtak a szomszédjaink ahhoz, hogy Magyarország másodszorra is deklarálja a határok megváltoztathatatlanságát".

Németh Zsolt szerint már a kortársak is azon a véleményen voltak, hogy Magyarországot Trianonban "nem megbüntették, hanem kivégezték". Az országvesztés "társadalmi léptékű sokkot váltott ki" - tette hozzá.

Ugyanakkor - mutatott rá - látnunk kell, hogy "ami nekünk magyaroknak nemzetcsonkítás, igazságtalan és súlyos következményekkel járó nagyhatalmi diktátum, az a szomszédjaink számára győzelem, történelmi igazságtétel az elszenvedett vélt vagy valós sérelmekért.

Németh Zsolt szerint "ebben az ellentmondásos helyzetben meg kell értetnünk az európai és nemzetközi közvéleménnyel, hogy Trianonnal végső soron senki sem járt jól, még a látszólagos győztesek sem", ezért ideje, hogy "közösen számoljuk fel a máig ható káros következményeket".

Véleménye szerint az utódállamokban a magyarok "másodrendű állampolgároknak érzik ma is magukat", Magyarországon pedig "másodrendű magyarnak", sőt 2004. december 5-e óta "nem csak másodrendűnek, hanem egyenesen feleslegesnek is érezhetik magukat".

A trianoni békeszerződést 87 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá az első világháború győztes nagyhatalmai és Magyarország képviselői. A döntés értelmében Magyarország területe a csaknem 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent.