A túsztárgyaló szavai szerint a Széna téri túszejtő egyszer beszámíthatónak tűnt, rövid időn belül azonban már nem, épp ezért lehetetlen volt megjósolni a viselkedését.

Végh József szerint ingadozó volt a hangulata, és végig olyan volt, mintha kettős cél vezérelné.

Néha úgy tűnt, hogy meg akar halni, akár úgy, hogy kivégezteti magát, máskor meg úgy: lát esélyt arra, hogy elmeneküljön a helyszínről.

"Mindkét pisztolyt a saját fejéhez fordította, miközben vigyorogva mondta: lehet, hogy ez lesz a legjobb megoldás. Annyira komolyan mondta, hogy azt hittem, tényleg megteszi" - emlékezett vissza az eseményekre Végh József.

Arra a kérdésre, hogy elkerülhetetlen lett volna az, hogy a rendőrök lelőjék a férfit, a túsztárgyaló azt felelte: az volt az elkerülhetetlen, hogy a rendőrök bemenjenek a bankba.

A lelövését már ő maga provokálta ki. A rendőröknek meg kellett védeniük a túszokat és saját magukat, a férfi azonban ellenállást tanúsított.