A Kossuth-díjjal és a bécsi Európai Akadémia díjával kitüntetett Méhes György temetéséről később intézkednek - tudatta a Magyar Írószövetség.

Az író 1916. május 14-én született Székelyudvarhelyen Nagy Elek néven; egy matematikus-filozófus őse után vette fel a Méhes György nevet. A jogi egyetem elvégzése után egy ideig az Új Cimbora című lapnál dolgozott, majd 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjasaként néhány hónapot Budapesten töltött.

1938 és 1944 között a Pásztortűz és a Keleti Újság munkatársa volt, eleinte színikritikái, később politikai publicisztikái, rövidebb humoros, szatirikus írásai is megjelentek. A második világháború alatti évek eseményeit az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című önéletrajzi ihletésű regényében idézte fel.

Az író, műfordító 1952-től szabadúszó lett, minden idejét az írásnak, s családjának szentelte. Ekkor jelent meg első ifjúsági regénye Verőfény címmel.

Az 1950-es években Méhes György elsősorban mese- és ifjúsági íróként vált híressé, sorra jelentek meg a gyermekeknek szóló munkái, például a Gyöngyharmat Palkó és más mesék, a Kárpátok kincse, a Szikra Ferkó, a Gyémántacél, a Virágvarázsló és a Világhíres Miklós.

Méhes György első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolyát 1977-ben publikálta. 1982-es Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című munkájára már felfigyelt a közönség.

1986-os kisregényeit, köztük a Gina címűt, valamint az 1977-ben megjelent A kolozsvári milliomosok című regényét a kritika figyelemre sem méltatta. Magyarországi felfedezése csak az elmúlt években kezdődött, sorra jelentek meg írásai.

Méhes György munkásságát 2002-ben Kossuth-díjjal ismerték el, a bécsi Európai Akadémia díjával pedig 2005-ben tüntették ki.