Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

A honfoglalók kevesen voltak, de elegen

A honfoglaló magyarok jóval kevesebben voltak, mint a IX. század végén a Kárpát-medencében élő népek. Ezt a törtészi feltételezést alátámasztotta a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának genetikai vizsgálata.

A szervezet genetikai intézetvezetője az InfoRádiónak elmondta, hogy a hat éve tartó kutatások során honfoglalás kori temetőket és a ma élő székelyek DNS-mintáit is vizsgálták.

Raskó István közölte: a klasszikus honfoglaló sírok mintegy 40 százalékban van jelen az ázsiai stílusú anyai ág.

Hozzátette: a köztemetők emberi maradványaiban vagy a ma élő magyarságban, székelységben az ázsiai elem már csak 5-7 százalékban van jelen.

Ez arra utal, hogy a honfoglaló magyarok kisebbségben voltak és keveredtek az itt élő szlávokkal, longobárdokkal - mondta a kutató.

Raskó Imre szerint a kromoszómavizsgálatok azt támasztják alá, hogy a honfoglalók valóban uráli népek voltak.

A kutatások genetikailag alátámasztják a honfoglalás feltételezett útvonalát - mondta az intézetvezető.

Hozzátette: a törökökkel való genetikai rokonság nem a hódoltság, hanem a honfoglalás előtti időkből eredeztethető.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×