Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.93
bux:
122026.59
2026. január 16. péntek Gusztáv

A biztosító nem fizet a zavargások miatt

A biztosítók nem kötelesek fizetni a zavargások során keletkezett károk miatt, ám többen méltányossági alapon ezt megteszik. Az épület és járműbiztosítások szerződéseiben általában kizáró feltételként szerepelnek a zavargások és a biztosítók nem kötelesek fizetni, ha a kárt tömeges rendbontás során okozták.

A Népszabadság arról ír, hogy míg a földrengések valószínűsége egy adott térségben statisztikailag kiszámolható, addig a zavargások bekövetkezésével a biztosítók nem tudnak számolni - írja a lap. Ennek ellenére a biztosító fizethet, ha jónak látja, és mindez a cégek döntésén múlik. Két biztosító a Népszabadság kérdésére válaszolva arra utalt, hogy kártalaníthatja ügyfeleit, a megkérdezett cégek közül csak egy mondott határozott nemet - olvasható a Népszabadságban.

A Magyar Nemzet beszámolója szerint kevesebb lesz a fizetésünk és jövőre több ezer vállalkozás csődje várható. A lapnak nyilatkozó elemző jövőre 6-12 százalékos reálbércsökkenésre számít. Idén július végéig öt és fél százalékkal nőttek a reálkeresetek a tavalyi év hasonló időszakához képest. A teljes munkaidőben dolgozók átlagban bruttó 167 ezer forintot kerestek a vizsgált időszakban.

A szeptembertől emelkedő járulékok négy százalékkal csökkentik a béreket - mondta a lapnak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A fizetések értékét emellett rontja a lap szerint szeptembertől megugró infláció is. A megszorítások miatt egyértelmű csökkenés várható a foglalkoztatásban is. A közszférában ez 25-30 ezer főt jelenthet, és több üzleti vállalkozás kerülhet csődhelyzetbe, főleg az építőiparban és a vendéglátásban.

A Napi Gazdaság szerint a múlt hónapban már éreztette hatását a színlelt szerződések megszüntetésére adott moratórium lejárta. Csaknem háromszor annyi egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás folyt be a költségvetésbe, mint júliusban. Az ekho nevű adózási formát választók száma azonban még így sem éri el a kormány által áhított 10 ezer főt - írja a lap.

A cikk szerint a többség az utolsó pillanatig várt azzal, hogy az eváról és más, a normál adózásnál olcsóbb adózást jelentő jogviszonyról átálljon az ekhóra. Ezeknek a száma azonban nem érte el a lélektaninak tartott tízezres határt. Korábban a kormányzó MSZP-ben elhangzottak olyan vélemények, hogy ilyen esetben érdemes lenne felülvizsgálni az új adózási formát.

Magyarországon jelentős a lemaradás a szélessávú Internet terén, de a fejlődés látványos - tudhatjuk meg a Világgazdaságból. A cikk szerint 2012-re 80-90 százalékra nő a legtöbb EU országban a gyors internettel ellátott otthonok száma. Magyarországon ez az arány ma mindössze 11 százalék, ám a fejlődés dinamikus: az első félévben a tavalyi hasonló időszakhoz képest 68 százalékkal nőtt az előfizetések száma, amely meghaladja a 750 ezret.

A portfolio.hu cikke azt vizsgálja, hogyan hat az erőszak a befektetőkre. Egy szociológust idézve a gazdasági portál azt írja, hogy hasonló események más, demokratikus országokban is történnek. Emiatt nem várható, hogy a befektetők 75-80 százalékát képviselő külföldiek eladási hullámmal reagálnának. Az írás megemlíti, hogy a 2005-ös párizsi zavargások is egy miniszter szabadszájú megjegyzései miatt törtek ki. Nicolas Sárközy belügyminiszter ugyanis sértő hangnemben beszélt a franciaországi bevándorlókról. A Portfolió grafikonja szerint a francia tőzsdeindex először esett, de még a zavargások vége előtt visszaállt a korábbi szintre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×