A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint finanszírozási kérdésről van szó.

A szerződések felbontásával felszínre került, hogy a bérek és a munkaidő is rendezetlen. Golub Iván szerint a foglalkoztatási forma változása csaknem egymilliárd forintos veszteséget jelent a kórházaknak, ezzel pedig nem tudnak megbirkózni.

Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke a kiszámíthatóságot hiányolta a kórházakra vonatkozó jogszabályokból.

Ary Lajos kijelentette: ha év közben változnak a jogszabályok, akkor képtelenség összeállítani a költségvetést.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy több ágazatban is "kiszervezik" a dolgozókat, ezért pedig "nem az orvosokon kellene elverni a port" - jelentette ki Éger István.

Vojnik Mária szocialista egészségpolitikus szerint, mivel az orvosi ügyelet ellátása rendkívüli munkavégzés rendkívüli időben, rendkívüli szabályokkal, ezért az nem minősíthető közalkalmazotti jogviszonynak.

A bizottság fideszes alelnöke ezzel egyetértett, de Mikola István szerint pénz nélkül nem lehet megoldani a kérdést.

Kijelentette, hogy a kormánynak minél előbb lépnie kellene az ügyben.

Úgy vélte: az orvosoknak szellemi szabadfoglalkozásúként kellene végezniük a munkájukat.

A munkaügyi tárca szakállamtitkára ellenezte a kormánypárti és ellenzéki politikusok egységes javaslatát, amely a munkaügyi jogszabályok módosításáról szólt. Herczog László szerint az ágazati szabályok módosítására van szükség.

A bizottság végül megszavazta, hogy a kormány az év végéig dolgozzon ki egy javaslatot az ügyelet fogalmára, és arra, hogy az miként illeszthető be a Munka törvénykönyvébe.

A Pénzügyminisztériumnak az ágazati irányelvébe építse be a szellemi szabadfoglalkozás fogalmát, és dolgozza ki, hogyan alkalmazhatók az orvosok közreműködői szerződéssel.