Ungváry Krisztián történész szerint Paskai László bíboros, volt esztergom-budapesti érsek 1965 és 1974 között kapcsolatban állt az állambiztonsági szolgálattal. A katolikus egyház szerint politikai indíttatású a cikk időzítése.

A cikk szerint Paskai László csaknem tíz éven át jelentett egyházi személyekről az állambiztonsági szolgálatoknak. Ungváry Krisztián szerint Paskai László jelentéseinek többsége semmitmondó volt, és nem tartalmazott konkrétumokat.

Ungváry Krisztián azt írja, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában végzett kutatása alapján azonosította az egyházi vezetőt, akinek beszervezési kartonja nem került elő. A Tanár fedőnevű ügynök életrajzi adatai teljesen megegyeznek Paskai Lászlóéval.

Két évig jelentett

A cikk szerint Paskai László 1972-ben írta első jelentését, ekkortól kapott ügynöki minősítést, majd 1973-ban "titkos megbízott" lett. Ezt az elnevezést azokra az emberekre használták, akik világnézeti meggyőződésből működtek együtt az állambiztonsági szervekkel.

Ungváry Krisztián az InfoRádiónak azt mondta: nem az a kérdés, hogy ki volt ügynök és ki nem, hanem az, hogy mit mond erről ma. Óriási a különbség Szabó István rendező és Paskai László bíboros jelentései között.

A történész szerint Paskai Lászlót „nagyon fokozatosan, fárasztásos módszerrel szervezték be. Mindkét fél fárasztotta a másikat. Az állambiztonságiak nem szálltak le róla, Paskai viszont folyamatosan semmitmondó jelentést adott.”

Ungváry Krisztián hangsúlyozta, hogy a bíboros a környezetéről adott jelentéseket, de szinte csak olyan információkat közölt, amelyekről már egyébként is tudtak az állambiztonsági szolgálatok.
„Ez alól csak egy kivétel van: a pasaréti ferences templom papja elmondta környezetének, hogy ő ügynök, ezért előtte ne beszéljenek bizonyos dolgokról. Ezt az információt Paskai továbbadta. De a jelentéseit csak 1975-ig olvastam, azt nem tudom, hogy utána mi történt” – fogalmazott az InfoRádióban.

A történész elmondta: azért tartotta nagyon fontosnak a nyilvánosságra hozatalt, mert ebből kiderül, hogy nem igaz, hogy egy ügynököt mindenre rá lehetett kényszeríteni.

„Egy ügynök lavírozhatott, próbálhatott segíteni másokon és nagyon jól kiderül mindez, ha szembeállítjuk az előző esetekkel. Olvassuk el, hogy miként jelentett Paskai László és milyen stílusban Szabó István. Óriási a különbség a kettő között” – jelentette ki Ungváry Krisztián.

A teológus-kutató szerint Paskai nem ügynök volt

Tomka Ferenc teológus szerint Paskai László nem ügynök volt. A pap az InfoRádiónak elmondta: Halálra szántak, mégis élünk című kötetében már leírta, hogy Paskai Lászlót a rendőrség önkényesen helyezte ügynöki nyilvántartásba, a kihallgatási jegyzőkönyveit pedig jelentésnek tüntették fel.

„Van egy dosszié, amin szerepeltetik Tanár névvel. Behívják a rendőrségre és kihallgatják. Felveszik magnóra a vele folytatott beszélgetéseket, amiben senkire ártalmasat nem mond, sőt védi a szemináriumot, amiről kérdezik. Éveken át folyik ez a „kihallgatósdi”. Később, amikor külföldre utazik, előfordul, hogy utazásáról írásos jelentést ad le” – mondta Tomka Ferenc.

A pap szerint időzített propaganda-hadjáratról van szó. „Be fog kerülni a köztudatba, hogy Paskai ügynök, holott ezt még Ungváry Krisztián sem írta le” – fogalmazott.

Tomka Ferenc teológus az InfoRádióban Paskai László szerepéről azt mondta: „az egyik út az volt, hogy szóba sem állt a kiszemelt az állambiztonsággal, ez egy tisztességes út volt. A másik, hogy szóba állt vele, de semmiféle károsat nem közölt. Paskai egy olyan ember volt, aki az egyház javát próbálta keresni ilyen körülmények között”.

A katolikus egyház politikát sejt

Egyértelműen politikai indíttatásúnak tartja a Paskai László bíboros ügynökmúltjáról csütörtökön nyilvánosságra került cikk időzítését a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK).

Veres András püspök, a konferencia titkára szerint nem érte őket váratlanul a cikk megjelenése, ugyanakkor annak időzítése „egyértelműen politikai indíttatású”. Veres András püspök szerint figyelemre méltó, hogy maga a cikk írója is megállapítja, a "Tanár megnevezésű személy" kifejezetten jóindulatú jelentéseket adott.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már korábban úgy döntött, hogy nem személyek átvilágítására, hanem a kommunista egyházüldözés korának feltárására történelmi kutatócsoportot hoz létre – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára.

Még a püspöki kinevezés előtt szervezték be

Gergely Jenő egyháztörténész szerint figyelemreméltó tény, hogy Paskai Lászlót még püspöki kinevezése előtt szervezte be az állambiztonság. A Vatikán 1964-től csak olyan papot nevezett ki püspöknek, akinek személyével egyetértett az állam.

Az egyháztörténész szerint feltehető a kérdés: az ügynökmúlt mennyiben járult hozzá a korábban jelentéseket leadó papok előléptetéséhez.

Az egyháztörténész az InfoRádióban úgy vélekedett: nem véletlen, hogy ez az ügy a választások előtt került elő. Az egyház ugyanis ilyenkor erkölcsi útmutatást ad a híveknek a voksoláshoz, ennek hitelessége pedig megkérdőjelezhető egy ilyen eset napvilágra kerülésével.