Infostart.hu
eur:
366.59
usd:
327.55
bux:
143630.39
2026. október 7. szerda Amália
Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke távozik római otthonából 2021. február 2-án. Olasz sajtóértesülések szerint a kormánykoalícióból kilépett Élő Olaszország (IV) párt vezetője, Matteo Renzi Draghit látná szívesen az új olasz kormány élén.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Fabio Frustaci

Koronavírus - A kormány az oltást elutasító egészségügyi dolgozók szankcionálását tervezi Olaszországban

Jogi eszközök alkalmazását jelentette be a koronavírus elleni oltásra nemet mondó egészségügyi dolgozókkal szemben Mario Draghi miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján, és közölte azt is, hogy április végéig nem várható enyhítés az országos járványkorlátozásokban.

Mario Draghi bejelentette, hogy a kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy oltás nélküli egészségügyi dolgozók legyenek kapcsolatban a betegekkel.

"A kormány intézkedik: az igazságügy-miniszter már a megfelelő rendelkezésen dolgozik" - hangoztatta Mario Draghi.

Az egészségügyi tárcát vezető Roberto Speranza megjegyezte, hogy az oltást elutasító egészségügyi dolgozók száma "minimális, mivel az orvosok, ápolók és egészségügyi dolgozók jelentős része jó példát mutatott".

Az utóbbi napokban több olasz kórházban derült ki, hogy az oltást eddig elutasító dolgozók terjesztették a betegek között a SARS-CoV-2 vírust.

A péntekenként összegzett járványadatok szerint Olaszország területe továbbra is kiemelten veszélyes, vagyis vörös színű, és közepesen veszélyes, vagyis narancssárga zónákra oszlik fel.

Változás az északi Valle d'Aostában történik, mely szombattól teljes zárlatot rendel el. A régióban bizonyult az országon belül a legmagasabbnak, 1,75-ösnek az úgynevezett reprodukciós ráta.

Lazio tartományban pedig keddtől enyhítenek: a térség vörösből narancssárga fokozatba lép át, ami azt jelenti, hogy feloldják a nappali kijárási tilalmat, az óvodások és az általános iskola alsó tagozatosai visszatérnek a tantermekbe, napközben kinyithatnak az üzletek, fodrászatok is. Az oldás azonban csak húsvétig tart, mivel április 3. és 5. között az egész ország ismét teljes zárlat alatt lesz.

A kormány még nem közölte, milyen intézkedéseket kíván fenntartani húsvét után: sajtóértesülések szerint a korlátozások fokozatos enyhítése várható, de a vendéglátás nyitva tartását csak délutánig engedélyeznék, ami Olaszországban kevés engedménynek számít. Ezzel egy időben azonban Mario Draghi megerősítette, hogy április végéig nem tervezik az országos korlátozások enyhítését.

Ami a felsőbb tagozatos iskolák újranyitását illeti, az egészségügyi hatóságok hangsúlyozták, hogy nem a diákok tantermi jelenléte, hanem a velük újrainduló tömegközlekedés jelent továbbra is veszélyt a járvány terjedésében.

A húsz olasz régióból tizenháromban folyamatosan emelkedik az intenzív osztályon kezeltek száma. Tíz régióban kritikus szint fölött van a Covid-osztályok telítettsége.

December vége óta 8,6 millió olaszt oltottak be: közülük 6,6 millióan Pfizer-BioNTech, 2,4 millióan AstraZeneca és több mint nyolcszázezren Moderna védőoltást kaptak.

A 73 éves Mario Draghi bejelentette, hogy korosztálya szerint regisztrálta magát AstraZeneca oltásra, de még nem kapott választ, mikor kerülhet sor rá.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Totyik Tamás: még messze van a tanársztrájk, de figyelik a 2027-es költségvetést

Totyik Tamás: még messze van a tanársztrájk, de figyelik a 2027-es költségvetést

Ha nem lesz benne a jövő évi költségvetésben a béremelés, akkor fog további figyelemfelhívó lépéseket tenni a Pedagógusok Szakszervezete – hangsúlyozta az InfoRádióban az érdekképviselet elnöke. Totyik Tamás azt is mondta, hogy a párbeszéd elindult az oktatási tárcával, az egyik felmerült kérdés, amelyet tisztázni kell az, hogy kié legyen az iskola. Ezt a témát feszegette a Pedagógusok Szakszervezetének konferenciája is.

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.
Carlsson-Szlezak: Európa elvesztette a kormányt, és nem a pénzhiány a legnagyobb baja

Carlsson-Szlezak: Európa elvesztette a kormányt, és nem a pénzhiány a legnagyobb baja

Az Európai Unió és az eurózóna az elmúlt években elvesztette az irányítást saját gazdasági pályája felett, miközben a folyamatos külső sokkok miatt a válságkezelés kiszorította a hosszú távú reformokat – erről beszélt Philipp Carlsson-Szlezak, a Boston Consulting Group globális vezető közgazdásza a Portfolio Budapest Economic Forum 2026 konferenciáján. Szerinte Európa problémája nem egyszerűen az, hogy túl keveset ruház be: összességében nagyjából ugyanannyit költ beruházásokra, mint az Egyesült Államok, csak sokkal kevesebbet technológiára. A kontinens termelékenységi gondjainak megoldásához ráadásul nem elég több pénzt önteni a gazdaságba, ehhez rugalmasabb és feszesebb munkaerőpiacra is szükség lenne. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban pedig arra figyelmeztetett, hogy a látványos ígéretek ellenére a makrogazdasági áttörés egyelőre nem látszik az adatokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×