Infostart.hu
eur:
355.8
usd:
302.27
bux:
135728.7
2026. május 7. csütörtök Gizella
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj nagydíj és Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj junior fokozatának átadóünnepségén a fővárosban, a Magyar Nemzeti Bank Bölcs Vár épületében 2023. január 19-én. Csák János kulturális és innovációs miniszter kapta a Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj nagydíj fokozatát. A díjat a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alapította, az elismerés gondozását a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben vette át.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Könyvbemutatóval búcsúzott a jegybank elnöke

A Magyar Nemzeti Bank elmúlt tizenkét évét, szakmai tevékenységét összegző könyv ünnepélyes bemutatóján köszönt el Matolcsy György.

A jegybank elnöke előadásában azt állította, hogy a 2013 és 2019 közötti időszak a Magyar Nemzeti Bank második aranykorszaka volt, amikor az MNB kulcsszerepet játszott hazánk gazdasági felzárkózásában.

Matolcsy György kiemelte, hogy az elmúlt évek során a jegybank számos reformot vezetett be, amelyek célja a pénzügyi stabilitás megteremtése és a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása volt, de visszaemlékezett a 2010-2013 közötti pénzügyi konszolidáció időszakára is. A 2008-2009-es pénzügyi válság hatására a jegybanki szerepvállalás bővült, és az MNB már nemcsak az árstabilitás fenntartására, hanem a gazdaság élénkítésére is fókuszált. A 2010-es évek során gazdaságtörténeti szempontból Magyarország a legjobb Trianon utáni évtizedét élte meg, amely a strukturális reformok mellett a jegybank aktív szerepvállalásának volt köszönhető.

A jegybankelnök hozzátette, hogy az MNB programjai biztosították a gazdasági növekedés jelentős részét, hiszen a számok tanúsága szerint a jegybanki intézkedések a GDP növekedés felét adták, miközben az infláció elleni küzdelemben is meghatározó szerepet játszottak. 2020 után a kormány és az MNB közötti együttműködés meggyengült, ami lassította a reformok megvalósítását és csökkentette a gazdasági növekedés ütemét, de

az MNB mindent megtett azért, hogy törvényi mandátumának megfelelően végezze munkáját.

„2022 októberében a jegybank egy válságkezelő intézkedéssel megakadályozta a forint jelentős leértékelődését, amely akár 500-700 forintos euróárfolyamhoz vezethetett volna” – emlékeztetett Matolcsy György, aki hangsúlyozta, hogy az MNB lépései akadályozták meg, hogy Magyarország súlyos pénzügyi válságba süllyedjen, ezért a jegybank függetlensége kulcsfontosságú volt a stabilitás fenntartásában.

A fenntarthatóság és a versenyképesség erősítése is kiemelt területek voltak az elmúlt 12 évben. Az MNB aktívan támogatta a zöld pénzügyi kezdeményezéseket, a pénzügyi tudatosság növelését a Pénziránytű Alapítvány aktív tevékenységével és a Pénzmúzeum létrehozásával. Az MNB az elmúlt évtizedben emellett számos sikeres oktatási együttműködést indított a haza felsőoktatási intézményekben, sőt stratégia partnerségre is lépett a Budapesti Metropolitan Egyetemmel, a Budapesti Műszaki- és Gazdasági Egyetemmel, a Neumann János Egyetemmel vagy a Debreceni Egyetemmel.

A jegybank célja az volt és most is az, hogy modernizálja Magyarország pénzügyi rendszerét,

gyorsítsa a pénzáramlás sebességét és elősegítse a digitális gazdaság fejlődését.

Matolcsy György beszéde végén köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták az MNB munkáját az elmúlt években, kiemelve munkatársait, a bankrendszer vezetőit és a kormányzat egyes tagjait. A beszéd zárógondolata az volt, hogy ami egyszer már sikerült, az újra lehetséges: a reformokkal, fordulatokkal és innovációkkal a magyar gazdaság ismét elérheti a felzárkózási célokat.

Matolcsy György előadása után a „12 év a stabilitás szolgálatában” című könyvet kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be, ahol Jelasity Radován a Bankszövetség elnöke, Virág Barnabás és Kandrács Csaba az MNB alelnökei, Szapáry György alelnöki főtanácsadó és Kuti Zsolt az MNB főközgazdásza a 2013 és 2025 közötti időszak gazdasági kihívásait és az arra adott válaszokat elemezték.

Véleményük szerint az elmúlt években olyan jelentős események befolyásolták a gazdaságot, mint a Covid-19 járvány, az energiaválság és az infláció emelkedése. Az előadók kiemelték, hogy a jegybanknak és a gazdasági szereplőknek folyamatosan alkalmazkodniuk kellett az új kihívásokhoz, miközben hosszú távú stratégiákat is kialakítottak. A beszélgetésben szó esett a jegybanki intézkedések eredményeiről, különösen az inflációkezelésről, a forintosításról és a gazdasági stabilitás megőrzéséről.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a jegybank számos innovatív lépést tett, például a zöld finanszírozás előmozdítása és a pénzügyi oktatás erősítése terén.

Emellett kiemelték a nemzetközi trendeket, és hogy az Magyar Nemzeti Bank bizonyos területeken előfutára vált a jegybanki stratégiák újragondolásának. A diskurzus végén a résztvevők személyes élményeiket és tanulságaikat osztották meg az elmúlt 12 év jegybanki tevékenységével kapcsolatban. Szapáry György a jegybanki épületek megmentését és a PADME oktatási és kulturális tevekénységet, Virág Barna és Kandrács Csaba a folyamatos tanulás és a stratégiai gondolkodás fontosságát, míg Jelasity Radován Matolcsy György karakán személyiséget méltatta.

Címlapról ajánljuk
Három választást tartanak az Egyesült Királyságban – a szakértő szerint nagyon inog a miniszterelnök széke

Három választást tartanak az Egyesült Királyságban – a szakértő szerint nagyon inog a miniszterelnök széke

Skóciában és Walesben parlamenti, Angliában tanácsi választásokat tartanak csütörtökön. Gálik Zoltán az InfoRádióban azt mondta, egyes előrejelzések szerint akár 2000 képviselői mandátumot is veszíthet a Munkáspárt, aminek komoly következményei lehetnek Keir Starmerre nézve is. A Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélt arról is, milyen esélyei lehetnek az egyre népszerűbb, Nigel Farege vezette Reform UK-nak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.07. csütörtök, 18:00
Molnár Judit
a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke
Mindenki lélegzet-visszafojtva várja a hétvégét, NATO-területen csapódtak be Oroszország felől érkező drónok - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Mindenki lélegzet-visszafojtva várja a hétvégét, NATO-területen csapódtak be Oroszország felől érkező drónok - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Miután a kedd éjszakai lövésváltások miatt már életbelépése előtt összeomlott a Kijev és Moszkva által május 8-9-re, a szovjet győzelem napjára tervezett tűzszünet, a fél világ arra vár, hogy mit fognak lépni a harcoló felek: Kijev bosszút esküdött, Moszkva bármilyen ukrán támadás esetén megtorlással fenyegetőzik. Oroszország az ukrán fővárosban működő külképviseleteknek is erősen ajánlja az evakuációt jelezvén, hogy ha lőnek, akkor mindenre lőni fognak. A hajnali órákban Oroszország felől érkező drónok csapódtak be Lettországban, de egyelőre nem lehet tudni, hogy ki indította a fegyvereket. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×