Tudósítóink

Berlinben megtörtént az első lépés a négypárti, úgynevezett Jamaica-koalíció megalakítása felé. Miután a két keresztény párt ismét Volker Kaudert választotta parlamenti frakcióvezetőjének, közleményt adott ki arról is, hogy az eddigi pénzügyminisztert, Wolfgang Schäublét jelöli a képviselőház elnöki tisztségére.

A vasárnap tartott németországi választás óta forrongás lett úrrá a pártokon: a kancellár CDU-jában ugyanúgy, mint a testvérpártban, a CSU-ban, többen is a vezetést okolják az igencsak gyenge szereplésért. Nagyjából hasonló a helyzet az időközben ellenzéki szerepre készülő szociáldemokratáknál, míg a jelentős szavazatnyereséggel előretört Alternatíva Németországnak nevű jobboldali párt elnöke nemcsak leköszönt tisztségéről, de ki is vált a pártból. A kancellár részéről koalícióra kiszemelt szabaddemokraták és zöldek vezetősége kettős feladattal küzd: egyfelől azt vitatja, hogy milyen feltételek mellett tud részt venni egy új kormányban, másfelől pedig igyekszik elfogadtatni a tagsággal a közeledést a két konzervatív párthoz. Már a kibontakozás jelei is mutatkoznak.

Pofon a szövetségesnek – Nagy-Britanniában több ezer állás került veszélybe azt követően, hogy az amerikai hatóságok több, mint 200 százalékos védővámot vetnek ki az Észak-Írországban is üzemeket fenntartó Bombardier repülőgépgyártóra.

Ünnepelnek a szaúdi nők – a sivatagi királyság a világban utolsóként végre engedélyezi, hogy nők is vezethessenek autót. Aktivisták szerint ugyanakkor a szaúdiak el akarják terelni a figyelmet arról, hogy jemeni beavatkozásuk miatt háborús bűncselekményekkel kapcsolatos vádak merültek fel velük szemben.

Szlovák piaci elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az új német kormánykoalíció érdekes változásokat hozhat az energetikai iparban és a Szlovákia zászlóshajójaként emlegetett autóiparban is. Kérdéses lehet az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése és a belső égésű motorok hajtotta autók eladása is. Visszavetheti-e a szlovák autóipart, ha Németországban kormányra kerülnek a Zöldek? – teszik fel a kérdést Pozsonyban.

Angela Merkel szeptember elején egy kérdésre válaszolva kijelentette, igencsak kíváncsi arra, hogy miként alakul a választás utáni helyzet Németországban. Most már elmondható, hogy nemcsak ö, hanem gyakorlatilag mindenki nagyon kíváncsi, hogyan sikerül a kancellárnak megbirkóznia a rendkívül szövevényessé vált állapotokkal. Merkel megkezdte a tapogatózó tárgyalásokat a kormányalakításhoz szóba jövő szabaddemokratákkal és zöldekkel, de változatlanul megpróbálja nyitva tartani a kaput az eddigi koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt felé is, noha utóbbi elnöke többször is leszögezte, hogy befejezettnek tekinti az együttműködést a kereszténypártokkal.

Jeremy Corbyn arra készül, hogy a következő választások után ő lesz az új brit miniszterelnök – így jellemezte néhány a lap a brit ellenzék látványosan megerősödött vezérét, aki most a szokásos őszi pártkonferencián erősíti meg befolyását. Ugyanakkor kínos neki, hogy aktivistái egy részét antiszemitizmussal vádolják.

Többezres tömeg tüntetett Pozsonyban a korrupció ellen. A felvonulást középiskolai diákok és egyetemisták szervezték. Az elégedetlen tömeg a korrupciós botrányba keveredett belügyminiszter, valamint az országos rendőrfőkapitány és a speciális ügyész lemondását követelte.

Véletlenszerű ellenőrzéseket tart Ausztria a Szlovákiával közös határátkelők közelében. Az osztrák rendőrség a hadsereg katonáival együtt próbálja meg kiszűrni az illegális migránsokat, akiket embercsempészek új útvonalakon egészen Észak-Európába akarnak eljuttatni.

Nővérekből és szülészasszisztensekből nemcsak Szlovákiában, hanem Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon is hiány van. A V4-es országok szakembergárdája kétnapos nemzetközi konferencián gyűlt össze Ótátrafüreden, ahol közös megegyezés alapján felhívták kormányaik figyelmét arra, hogy az európai intézményekkel együttműködve törekedjenek a probléma megoldására.

Két nappal a németországi választások előtt változatlanul úgy tűnik, hogy az elkövetkező törvényhozói időszakban is Angela Merkel lesz a kancellár, de a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok arra vallanak, hogy az elmúlt napokban kizárólag az Alternatíva Németország számára elnevezésű jobboldali pártnak sikerült tovább erősítenie népszerűségét a szavazók körében, így nem lehet kizárni, hogy vasárnap közvetlenül felsorakozik a jelenleg kormányzó koalíciós pártok mögé és maga mögé utasítja a Baloldali Pártot, a zöldeket és a szabaddemokratákat.

„Drágán megfizet beszédéért” Donald Trump – erre figyelmeztette Kim Dzsong Un észak-koreai vezető az amerikai elnököt, aki a héten azt mondta az ENSZ-ben, hogy akár az ország elpusztítása is lehetőség. Mindez aggodalommal tölti el Japánt, amely attól tart, hogy a phenjani rezsim újabb hidrogénbombát tesztel majd, ezúttal a Csendes-óceánon.

Komoly anyagi támogatást nyújt a magyar kormány a Magyar Közösség Pártja médiastratégiájára. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, erről már a kormánydöntés is megszületett, melynek köszönhetően összesen 1,6 millió euró (490 millió forint) érkezik erre a célra a Felvidékre.

Egyre feszültebb a helyzet Katalóniában, ahol a központi spanyol kormány által törvénytelennek tartott függetlenségi népszavazásra készülnek. Barcelona utcáin több ezren tüntettek, miután a spanyol hatóságok a rendőrséget bevetve lépéseket tettek a referendum megakadályozására.

Áram nélkül maradt Puerto Rico szigete a Maria hurrikán pusztítása nyomán. Az amerikai Országos Hurrikánközpont szerint katasztrofális áradások sújtják a sziget egyes részeit.

Roskadozik a francia igazságszolgáltatás a migránsok okozta töbletterhelés miatt, több nagyváros bírósága gyakorlatilag a működésképtelenség szélére került. A hatóságoknak külön fejtörést okoz az úgynevezett elszigetelt kiskorú bevándorlók kezelése, ezt a problémát egyes bírák „időzített bombának” tartják.

A német pénzügyminiszter közvetve védelmébe vette a magyar kormány politikáját. 75. születésnapján mondott beszédében Wolfgang Schäuble úgy vélte, hogy Nagy-Britannia kiválása után mindent meg kell tenni, az Európai Unió egységének megőrzésére és ennek érdekében kerülni kell, hogy a kis és nagy tagállamok között ellentétek támadjanak.

A Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap szerint Közép-Európa, azon belül is a visegrádi országok jobban tartanak a hétvégi németországi választásoktól, mint maguk a németek.

Harcias beszédet mondott az ENSZ-ben Donald Trump amerikai elnök. A célkeresztbe Észak-Korea és Irán került. Az amerikai elnök arra kérte "az erkölcsös államokat", hogy szálljanak szembe a veszélyes országokkal.

Az újraválasztásáért küzdő Angela Merkel kancellár változatlanul úgy véli, két évvel ezelőtt helyesen járt el, amikor megnyitotta az ország határait a menekültek tömegei előtt. Időközben ugyan számos megszorító intézkedés lépett életbe a menekültáradat korlátozására, valamint azon személyek távozásának szavatolására, akik nem részesültek menedékjogban, azonban – mint a Süddeutsche Zeitung cimű napilap közölte, – egyre többen a bíróságok segítségével remélik németországi tartózkodásuk biztosítását.