Infostart.hu
eur:
364.4
usd:
331.02
bux:
146907.54
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Szavazóládák sorakoznak a Központi Választási Bizottság logisztikai központjában, a közép-izraeli Soham városban 2026. október 14-én. Izraelben október 27-én tartanak parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/AP/Ohad Zwigenberg

Az arab pártok lehetnek a mérleg nyelve Izraelben

Akár királycsináló is lehet a közelgő izraeli választásokon az egyik izraeli arab párt. A Hadash vezetője, Júszef Dzsabári szerint nem feltétlenül kell kétállami megoldás a palesztin problémára: még azt is el tudja képzelni, hogy Izrael jogilag is megkapja Ciszjordániát. De mit kaphatnának a palesztinok cserébe?

Október 27-én különösen kiélezett hangulatban tartanak parlamenti választásokat Izraelben. A tét, hogy leválja-e az ellenzék Benjamin Netanjahu miniszterelnököt. Választási téma az is, hogy ki viseli a politikai felelősséget a 2023. október 7-i Hamász-támadásért és az azt követő háborúkért?

Netanjahu jobboldali Likud pártja a szélsőjobboldali és vallásos pártokkal együtt kormányoz. Bírálói szerint a kormányfő nem fogadja el, hogy felelős lenne a Hamász támadását lehetővé tévő biztonsági kudarcokért. Politikája így tovább mélyítette az ország megosztottságát. A kampányban emellett a biztonságpolitika, az iráni fenyegetés, a gázai háború következményei, a megélhetési költségek és a katonai szolgálat kérdései dominálnak. A háború segített jegelni a Netanjahu elleni korrupciós eljárásokat, pedig 2023 elején még hatalmas, tömegtüntetésekbe folytak Netanjahu, demokrácia-ellenesnek tartott ízgazságügyi reformja ellen.

Most akár patthelyzet is jöhet a választások után, mert sem Netanjahu, sem az ellenzéki pártoknak nem garantált a többsége a Kneszetben – mondják a közvélemény-kutatások. A kormányfő legfőbb kihívója, Gadi Eisenkot korábbi vezérkari főnök, aki a Jasar nevű párt élén indul. Mellette a volt miniszterelnökök, Naftali Bennett és Jair Lapid politikai szövetsége, valamint más ellenzéki pártok próbálják leváltani. A 120 fős parlamentben a kormányalakításhoz legalább 61 képviselő támogatása kell.

Ebben a helyzetben különösen fontossá válhatnak az izraeli lakosság egyötödét képviselő és akár 18 mandátumra is esélyes arab pártok.

Az arabok ugyanakkor hagyományosan alacsonyabb arányban mennek szavazni, mint a zsidók. Viszont most akár királycsinálók is lehetnek,

mert a kormány és az ellenzék támogatottsága közötti különbség kisebbnek tűnik, mint az arab pártok által megszerezhető mandátumok száma.

Az ellenzék ugyanakkor eddig elutasította a koalíciót velük. Az izraeli arabok egyik meghatározó vezetője Júszef Dzsabári, a különböző, baloldali és arab pártokat tömörítő Egyesült Lista első embere (a szervezet nem azonos az Egyesült Arab Listával). Az Amerikában tanult, politikus korábban ügyvéd volt, és már szolgált a parlamentben. Most azzal keltett feltűnést, hogy a brit Telegraphnak adott interjújában felvetette: nem kell feltétlenül önálló palesztin állam.

Szerinte Izrael a megszállt palesztin területeket, köztük Ciszjordániát is, hivatalosan a magához csatolhatná. Cserébe az ott élő palesztinok polgári jogokat és választójogot kapnának.

Dzsabári szerint a palesztinok számára a teljes egyenjogúság vonzóbb lehet a jelenlegi helyzetnél, Izrael számára azonban rendkívül súlyos következményekkel járhatna. Alapvetően megváltozna az ország politikai egyensúlya, Izrael elveszíthetné zsidó többségét, és ezzel együtt a zsidó államként meghatározott politikai jellegét is. A jobboldali izraeli politikusok egy része éppen ezért támogatja a területek annektálását, de a palesztinok országos választójogát elutasítja. Dzsabári tisztában van azzal, hogy elképzelése a jelenlegi izraeli politikai viszonyok között aligha valósulhat meg. Ezért képviselőként és esetleg kormányon az arab-izraeli városok finanszírozása és közszolgáltatásai javítását célozta meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Kivégezte a Tisza-kormány az Otthon Startot, fordulat készül a magyar lakáshiteleknél

Kivégezte a Tisza-kormány az Otthon Startot, fordulat készül a magyar lakáshiteleknél

Egyes bankfiókokban még november 15-én, vasárnap is túlóráztak a hitelügyintézők, hogy be tudják fogadni az utolsó hitelkérelmeket az Otthon Start Programban, tegnap óta pedig már csak a célzottabb és szigorúbb Wekerle Plusz igényelhető. A kormány intézkedése három jelentős következménnyel járhat a lakáshitelpiacon: 1. csökken a hitelfelvételi kedv, így az idei 3000 milliárd forintról jövőre 1800-2200 milliárd forintra eshet vissza a lakáshitelek kihelyezése; 2. a piaci kamatozású lakáshitelek aránya az eddigi 20-25%-ról 50% környékére emelkedhet; 3. a fokozódó piaci verseny egyre nagyobb arányban terelheti az 5-6%-os kamatsávba a még inkább 6-7%-os piaci lakáshiteleket. Bemutatjuk a bankok jelenlegi legjobb ajánlatait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×