Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint Ukrajna úgynevezett „második frontot” próbál nyitni Oroszországgal szemben Afrikában. Georgij Boriszenko a TASZSZ állami hírügynökségnek azt mondta: ukrán katonai kiképzők több afrikai országban is megjelentek.
Az orosz média egyenesen „ukrán zsoldosoknak” titulálta őket és az egyik lap terepruhás férfi képével illusztrálta az erről szóló cikket - a harcos karján az ukrán címer, a Trizub tetoválás látható.
Az orosz külügyi illetékes Mali példáját említette, ahol állítása szerint ukrán instruktorok iszlamista fegyvereseket tanítanak drónok használatára. Moszkva azt állítja, hogy az országban áprilisban indított, 10-12 ezer fős támadásban ukrán és európai zsoldosok is részt vettek a tuareg szeparatisták és az al-Kaidához kötődő dzsihadista szervezetek oldalán.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadást a mali hadsereg és az úgynevezett Afrikai Hadtest közösen verte vissza és a támadók 2500 főt veszítettek. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a néhai Jevgenyij Prigozsin hírhedt „magánvédelmi” cége, a Wagner emberei viszont a kormány szolgálatában állnak fegyverben. Ők már korábban súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor szinte pontosan két éve 84 harcosukat ölték meg egy hasonló rajtaütésben. A támadásban 47 mali kormánykatona is meghalt.
A BBC akkor azt írta: „Ukrajna komoly diplomáciai árat fizethet az orosz hadicégre súlyos csapást mérő szeparatista lázadók támogatásáért”. A 2004-es incidens idején Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés, a GUR szóvivője úgy fogalmazott, hogy a tuareg harcosok „szükséges információt és nem csak információt kaptak az orosz háborús bűnösök elleni sikeres művelethez”.
A témát pedig most újra elővette Boriszenko orosz külügyminiszterhelyettes, aki Líbia kapcsán is súlyos vádakat fogalmazott meg. Azt állította, hogy az ukrán kiképzők nemcsak a helyi erőket oktatják drónok alkalmazására, hanem közük volt ahhoz a márciusi támadáshoz is, amelyben súlyos kár érte az Arctic Metagaz nevű orosz tartályhajót a Földközi-tengeren, Málta közelében. Az esetről az Inforádió is beszámolt. Oroszország szerint a támadást ukrán tengeri drónokkal hajtották végre, és terrorcselekménynek minősítette az incidenst.
Moszkva korábban Szudánban is ukrán jelenlétről beszélt. A szudáni hadsereg tavaly azt közölte, hogy a harcok során ukrán és kolumbiai zsoldosokat öltek meg, akik a lázadó, úgynevezett Gyorsreagálású Erők oldalán harcoltak. Ez a formáció tavaly októberben sokkolóan kegyetlen tömeggyilkosságokat hajtott végre az elfoglalt El Faser, észak-darfúri városban, ahol nem arab, azaz színesbőrű lakosokat mészároltak le. Ugyanakkor a szudáni kormányerőket is háborús bűnökkel vádolják. Az ukrán és kolumbiai harcosokról szóló állításokat független források nem erősítették meg.
Oroszország eközben hangsúlyozza: saját katonai jelenléte afrikai országokban kétoldalú megállapodásokon alapul. Az orosz védelmi minisztérium alá tartozó Afrikai Hadtest Mali mellett Burkina Fasóban és Nigerben is működik, hivatalosan „a helyi hadseregek kiképzését és a terrorizmus elleni műveletek támogatását végzi”. Közben Kijev az elmúlt években következetesen tagadta az orosz állításokat, hogy katonái vagy zsoldosok afrikai fegyveres konfliktusokban vennének részt.









