„A falnak futott a Nike Trump tarifáival” – így jellemezték azt, hogy Donald Trump masszív behozatali vámmal sújtotta Vietnámot, mert az – kormányzata szerint – 90 százalékos vámmal felérő korlátokkal fékezi az amerikai termékek bejutását a piacára.

A gond csak annyi, hogy Vietnámban gyártják az Amerikában és máshol nemcsak puszta sporteszköznek, de kulturális ikonnak tartott Nike sportcipők felét. Mi történik majd például a kultikus Air Jordan 1 cipő árával? – tette fel a kérdést a BBC.

Donald Trump talán enyhíthet a szigoron: pénteken azt mondta, hogy „nagyon produktív hívást” folytatott vietnámi vezetőkkel. Elemzők azonban a beszállítási láncok ismeretében arra szavaznak, hogy ez a cég is a vásárlókra hárítja majd a megnövekedett költségeket, de a verseny miatt maximum 10-15 százalékkal tudja megemelni árait.

Peter Schiff, az Egyesült Államokban közismert befektető, közgazdász és gazdasági kommentátor szerint a Nike – Trump vámjai ellenére – nem viszi vissza Amerikába a termelést.

„A hazai gyárak építése nagyobb költséggel járna, mint a 46 százalékos vámok” – mondta.

Szerinte a cég a világ más részein árusítja majd a termékeit, miközben azok megfizethetetlenné válnak az amerikaiak számára. A cég kínai és indonéziai gyárai miatt is magasabb vámokra számíthat.

Miközben a Nike részvényei a vámok bejelentése utáni napon 14 százalékot estek – bár később valamennyit visszanyertek –, a tőzsdéken hétfőn is folytatódott a sokkot követő mélyrepülés. Az eddig az amerikai piacra is termelő Ázsiában az indexek évtizedek óta nem zuhantak ekkorát. A sanghaji index 8, a hongkongi 13 és a japán Nikkei 8 százalékos mínuszban is járt hétfőn. Európában főleg a bankok és a védelmi cégek papírjai veszítettek az értékükből. A pénteki záráskor a három vezető amerikai tőzsde is jelentős, több, mint 5 százalékos mínusszal zárt.

A Goldman Sachs befektetési bank immár borúsabb képet fest az idei amerikai gazdasági recesszió lehetőségéről. Eddig 35 százalékos esélyt adott neki, most már 45 százalékost. A JP Morgan szerint Amerikában és a világon is 60 százalékos a kockázat.

Az Axios nevű, hírmagyarázó oldal megemlítette, hogy Donald Trump első hivatali időszakában a piacokat megnyugtatta az, hogy ha túl rosszul sült el egy-egy ötlete, akkor visszakozott. Most azonban úgy tűnik nem hajlandó erre:

„Nem akarok esést, de

néha be kell venni a gyógyszert, hogy helyrehozzunk valamit”

– mondta vasárnap.

Az eddig Trump-hű milliárdos befektető, Bill Ackman

„gazdasági nukleáris télnek”

nevezte a helyzetet. Kevin Haslett, az elnök gazdasági tanácsadója viszont arra utalt, hogy lehetséges valamiféle alku, mivel „több, mint 50 ország akar tárgyalni a vámokról, amelyek nagy részét nekik kell lenyelniük” – mondta. Majd különösebb magyarázat nélkül hozzátette, hogy az amerikai fogyasztó keveset érez majd meg a vámháborúból. Haslett tagadta, hogy Trump „be akarta volna dönteni a piacot”, hogy kamatcsökkentésre kényszerítse az amerikai Fed Bankot.