Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Keir Starmer brit kormányfő (j) Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadja a londoni miniszterelnöki rezidencián, a Downing Street 10-ben 2025. március elsején.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg pool/Chris J. Ratcliffe

A britek különös megállapodást kötöttek az ukránokkal – száz évre

Az ukrajnai béketervek körüli, gyorsan változó hírek közepette nem kapott túl nagy figyelmet, hogy az Egyesült Királyság 100 évre szóló partneri programot kötött Kijevvel. Miről is szól a megállapodás?

Donald Trump amerikai elnök ébresztőt fújt az európai országoknak, hogy mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a honvédelem kérdésében, miközben nyomást gyakorolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy fogadja el a háború lezárására tett, Moszkva felé nyitó lépéseit.

A múlt heti Zelenszkij-látogatás során kirobbant fehér házi nyilvános kiabálás után Nagy-Britannia és Franciaország jelentkezett be Kijev fő katonai támogatóinak szerepére.

Nagy-Britannia, amelynek 2020 óta politikai, stratégiai partnerségi és szabadkereskedelmi egyezménye van Ukrajnával, a lefoglalt orosz vagyon terhére 2,26 milliárd fontos hitelt és 1,6 milliárd fontos támogatást adott Ukrajnának katonai eszközök vásárlására.

Keir Starmer miniszterelnök és a múlt hét végén Londonban járt Volodimir Zelenszkij már hetekkel ezelőtt szorosabbra fűzte szövetségét. Január 16-án a felek egy példa nélküli, 100 évre szóló partnerségi megállapodást is kötöttek, amelyet még a brit parlamentnek is el kell fogadnia, de egyelőre nem tudni, mikor lesz a szavazás. A szöveg szerint különböző szektorokban – például az oktatásban, az egészségügyben és a katonai technológiában – kooperálnak, továbbá az egyezmény biztonsági garanciákat kínál arra az esetre, ha lezárulna a háború. Az egyik figyelemre méltó pont szerint „a felek tengeri partnerséget hoznak létre a balti-tengeri, a fekete-tengeri és az azovi-tengeri biztonság megerősítése céljából”.

Az orosz invázió nyomán az Azovi-tenger immár de facto orosz tenger és Donald Trump amerikai elnök nem részletezett, de ukrán területi veszteségeket valószínűsítő terve szerint minden bizonnyal Moszkvánál maradna. Közben sem Ukrajna, sem Nagy-Britannia nem határos a Balti-tengerrel, de szövetségeseik igen, és a szöveg arra utal, hogy London valamilyen módon részt venne az ottani orosz tevékenység visszaszorításában. A Fekete-tengeren pedig támogatná Ukrajna számára „a hajózás biztonságát”, miközben az ottani orosz képességeket már erősen korlátozták, részben a brit Storm Shadow rakétákkal.

David Lammy brit külügyminiszter január 20-án a parlamentben arról is beszélt, hogy a brit királyi haditengerészet közös gyakorlatokat tart az ukrán haditengerészettel „annak hatékonysága növelésére” és azért, hogy „tanuljanak fekete-tengeri tapasztalataiból”.

A légvédelem kapcsán 15 brit gyártású Gravehawk légvédelmi rendszer leszállítását említette.

Emellett azt mondta: az energetika terén az Egyesült Királyság lett Ukrajna preferált partnere, ami „új lehetőségeket nyit a megújuló források és a zöld acél” terén”. Az al-Dzsazíra közben arról tudósított, hogy Zelenszkij elnök szerint az egyezménynek van egy „titkos záradéka”.

A 100 éves együttműködési egyezményt Keir Starmer brit miniszterelnök januári, kijevi útján írták alá. A brit felsőház, a Lordok Háza február utolsó napján jelentett be „új vizsgálatot” az egyezményről, melyben írásos szakértői véleményeket kért be.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hatalmas a felháborodás Szoboszlai Dominik szankcionálása után

A Liverpool 2–1-es győzelmet aratott a Tottenham otthonában a Premier League 17. fordulójában. A találkozó utóéletét Szoboszlai Dominik sárga lapja és az ellenfél gólszerzőjének, Richarlisonnak a büntetlenül maradt szabálytalanságai határozzák meg.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×