Karel Řehka a helyzetet nagyon súlyosnak és sürgetőnek nevezte. „Ha nem építünk ki nagyon gyorsan egy hiteles védelmet, akkor rendkívül megnöveljük annak a valószínűségét, hogy a következő évtizedben komoly problémába kerülünk. Egy napot sem szabad elvesztegetnünk” – hangsúlyozta.

A biztonsági helyzet a szavai szerint nem javul, emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai háború továbbra is tart, a Közel-Keleten és a világ más részein feszült a helyzet, és a nemzetközi terrorizmus fenyegetése sem csökkent. „Ami előttünk áll, sokkal nagyobb és sürgetőbb, mint azok a feladatok, amelyeket eddig teljesítettünk. Az egyetlen megfelelő válasz ezekre a kihívásokra az, ha erősebbek vagyunk, és ezen dolgozunk” – mondta a vezérkari főnök.

Fő céljának a cseh hadsereg harcképességének biztosítását nevezte. Kiemelte a jelenleg zajló modernizációt, ugyanakkor rámutatott a létszámhiány problémájára. Mint mondta, jelenleg a cseh hadsereg kötelékében közel 24 ezer katona szolgál, de 2030-ra ezt a számot 30 ezerre szeretnék növelni. Nem elégedett az új katonák toborzásának ütemével. Hozzátette, hogy

el kell gondolkodni azon, hogy a cseh fegyveres erők jelenlegi modellje működőképes és fenntartható lesz-e a jövőben.

Ugyanerre a problémára hívta fel a figyelmet Jana Černochová védelmi miniszter is. Szerinte az emberek érdeklődése a hadseregben való szolgálat vagy az állam védelmében való részvétel más formái iránt nem olyan mértékű, mint amire a tárcának szüksége lenne. „Nincs elegendő hivatásos katonánk, de tartalékosunk sem, bár mindkét kategóriában lassan növekszik a létszám” – mondta, hozzátéve, hogy nincs egyszerű megoldás a helyzet gyors kezelésére. Később egy sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a probléma nemcsak a hivatásos katonákat érinti, hanem a védelmi szektor minden szintjén jelen van.

Jana Černochová azt is hangsúlyozta, hogy a cseh hadsereg modernkori történetének legnagyobb fejlesztési folyamatán megy keresztül. Ilyen mértékű fejlesztésre utoljára a múlt század 80-as éveiben került sor. Ennek ellenére véleménye szerint a GDP 2 százalékának védelmi kiadásokra fordítása nem elegendő. Hozzátette, hogy a tárca a következő évre már 2,3 százaléknyi GDP-nek megfelelő projekteket készített elő, és a következő években ez az arány fokozatosan növekedni fog.