Kína állítólagos fenyegetésének súlyosságára a brit parlament hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága hívta fel a kormány figyelmét. Tanulmányuk szerint a Kínai Népköztársaság célkitűzése, hogy gazdasági szuperhatalommá lépjen elő, „a legnagyobb fenyegetés Nagy-Britannia számára”.

A bizottság szerint a kínai hírszerzési apparátus agresszív módon „célba vette” a szigetországot és arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja a fontos ipari és polgári atomenergia-ágazat eszközeit, miközben gyakorlatilag „megvásárolja az egyetemeket”.

A testület szerint a brit kormány „teljességgel inadekvát” módon reagált.

Sir Julian Lewis, a bizottság elnöke szerint az Egyesült Királyság most megpróbálja behozni a lemaradást és a kormányzat egészére hárul a feladat, hogy megértse és elhárítsa a Kínából származó fenyegetést. „Egyértelmű, hogy Kína kihasználta az egymást követő brit kormányok politikáját, amely az kínai gazdasági kapcsolatok fellendítésére irányult, és ami lehetővé tette számára, hogy kereskedelmi, tudományos és technológiai, valamint ipari céljait stratégiai előny megszerzésére fordítsa”.

2015-ben például az akkori Cameron-kormány megállapodást kötött egy kínai céggel a még mindig kivitelezés alatt álló, délnyugat-angliai Hinkley Point atomerőmű megépítéséről. A kétéves csúszásban lévő projektben a kínai cég a fő befektető.

„Kína felvásárolta és igyekezett ellenőrzése alá vonni, vagy befolyásolni az Egyesült Királyság ipari és energetikai ágazatait, és – egészen a Covid-19 világjárványig – a kínai pénzt a kormányzat készségesen elfogadta, miközben »nem tett fel túl sok kérdést«. A kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy rendet tegyen a háza táján, hogy a biztonsági aggályokat ne írják állandóan felül a gazdasági érdekek” – figyelmeztetett meglehetősen éles hangon a parlamenti bizottság.

A képviselők 200 oldalas jelentése szerint Peking a LinkedIn közösségi médium segítségével próbál kémeket toborozni. Állításuk szerint a kínai küldöttek bejutottak katonai kiállításokra és ott a nemzetbiztonság szempontjából fontos technológiát fotóztak le.

Emellett Kína egyre gyakrabban céloz meg brit vállalatokat és tudományos szervezeteket, hogy technikai információkhoz vagy személyes adatokhoz jusson, és „behatolt a gazdaság összes ágazatába”.

„Ez egzisztenciális fenyegetést jelenthet a liberális demokratikus rendszerekre”

– írták a képviselők.

RishiSunak miniszterelnök a tavalyi konzervatív vezetőválasztás kampányában megígérte, hogy bezárja a brit egyetemeken működő 30, a kínai állam által támogatott Konfuciusz Intézetet, de miután hivatalba lépett, jegelte a tervet. A képviselők szerint ez hiba volt, mert ők úgy vélik: Kína bevásárolta magát kutatói és egyetemi életbe, és egyes brit egyetemek örömmel fogadják el a kínai pénzt.