Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Pixabay

Strandokat zártak le a népszerű üdülőhelyen történt cápatámadások miatt

Mindössze hatszáz méterrel a korábbi tragédia helyszínétől történt a hétvége második cápatámadása a népszerű vörös-tengeri üdülőhelyen. Először egy osztrák, majd egy román nőt ölt meg cápa Hurghadában.

A 68 éves Elisabeth Sauber egykori osztrák önkormányzati képviselő volt az, akinek utolsó perceit a tanúk videói révén a világ is látta.

„Visszamegyek egy kicsit” – mondta a férjének, és ez lett a veszte. A közeli mólón összegyűlt emberek kiabálással próbálták elterelni a ragadozó hal figyelmét népszerű Szal Hasís öbölben. A videón hallani, hogy oroszul, magyarul és más nyelveken is kiabálnak az emberek. Sauber, aki az asztriai Kramsach-ban volt 6 éven át zöldárti önkormányzati képviselő, elvesztette az egyik karját és lábát, valahogy kijutott a partra, de nem sokkal később meghalt.

A pénteki eset után jött a következő, hasonló tragédia, mindössze kétszáz méterre az első színhelyétől. A második áldozatot nem nevezték meg, de egy román nőről van szó – a román Külügyminisztérium ugyanis jelezte, hogy próbálja azonosítani, értesíteni a családot és hazaszállítani a holttestet.

A cápatámadások amellett, hogy tragédiák a családtagoknak, komoly csapást jelentenek az egyiptomi turizmusnak is. Az ország vörös tengeri partvidékén ritkák voltak az ilyen incidensek. 2020-ban azonban egy ukrán fiú és egy egyiptomi idegenvezető vesztette el a karját és a lábát cápatámadásban. Előtte, 2010-ben Sarm el-Sejkben több cápaincidensben okozta egy turista halálát és több ember súlyos sérülését.

Egyiptom Vörös Tengeri Kormányzósága rendeletet adott ki több helyi strand lezárásáról és megtiltotta a búvárkodást, a sznorkelezést, a szörfözést és más vízisportokat.

A mostani tragédiák keltette nemzetközi hírverés is közrejátszhatott abban, hogy a törökországi Marmarisban pánik alakult ki, amikor a fürdőzők között feltűnt egy cápauszony. A helyszínen készült video szerint az állat eléggé kis méretű volt – az emberek sikeresen elüldözték.

Közben az Egyesült Államok keleti partján, Long Island közelében egy cápa megharapott egy mentési gyakorlaton résztvevő vízimentőt. Zach Gallo, a sebesült szerencsére néhány varrattal megúszta és „jó hangulatban lábadozik” - mondták helyi illetékesek.

Gallo visszaemlékezése szerint a ragadozó másfél méteres lehetett. „Éles fájdalmat éreztem, és amikor megértintettem a gumiszerű felületet, tudtam, hogy valamilyen cápa volt... háromszor megütöttem. A harmadikra megfordult és mellkason vágott az uszonya” – mesélte.

Nem sokkal később ismét láttak egy cápát, de nem volt világos, hogy egy másik állat tűnt-e fel.

Egyes szakértők az emelkedő hőmérséklettel magyarázzák, hogy korábban hideg vizekben is feltűnnek cápák. New York állam – ahová Long Island tartozik – jelenleg drónokkal követi a cápákat, és illetékesek a program kiterjesztését tervezik.

Más szakértők megjegyik: a cápáknak „rossz a sajtója”: elefántok, krokodilok, kígyók több ezer embert ölnek meg évente.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×