Azt követően, hogy az Apple technológiai cégről került napvilágra információ arról, hogyan lapátolta offshore-cégekbe pénze egy részét, ismét szóba került az angol királyi család neve, miután korábban II. Erzsébet királynő befektetéseinek egy része került a nyilvánosság elé.

Az úgynevezett Paradise-papírokat feltáró oknyomozó újságírói konzorcium részeként a BBC Panoráma című műsora azt állította: az angol trónörökös lobbizni kezdett az éghajlatvédelmi szerződések módosításáért – de csak azután, hogy több mint 100 ezer dollárt fektetett be egy bermudai cégbe. A Guardian című lap szerint

a befektetést titokban tartották.

A tranzakciót a Károly herceg pénzét kezelő úgynevezett Cornwall Nagyhercegség kezdeményezte. Az érintett vállalat, a magyarul Fenntartható Erdészeti Gazdálkodási Kft. (Sustainable Forest Management Ltd) Károly herceg egyik barátjáé.

A trónörökös pénzét kezelő szervezet azonban azt állította, hogy Károlynak nem volt közvetlen szerepe a befektetésben.

A herceg hivatala tagadta azt is, hogy a trónörökös csak azért tartott volna beszédeket a klímaváltozás kérdésében, mert abból személyes hasznot húzott volna. „Ismertek a nézetei, már 30 éve figyelmeztet a globális felmelegedés veszélyeire” – mondta egy szóvivője.

A BBC Panoráma ugyanakkor úgy találta, hogy Károly csak azután kezdett lobbizni azért, hogy az EU és az Egyesült államok kiterjessze az úgynevezett „karbon kreditek” kereskedelmét a trópusi és szubtrópusi esőerdőkre, és ezt vegyék bele az akkor még életben lévő Kiotói Protokolba, miután részvényessé vált a bermudai cégben.

Károly 2008-ban azt mondta európai parlamenti képviselőknek, hogy „több milliárd ember élete függ a válaszuktól és gyerekeink és unokáink nem bocsájtják meg, ha kudarcot vallunk”.

A 2007-es befektetés után a herceg cége 2008-as pénzügyi válság kezdetén eladta részvényeit és közel háromszoros hasznot söpört be.

A Paradise-papírokból az is kiderült, hogy a hercegi befektetési szervezet közel négymillió dollárt pumpált négy Kajmán-szigeteki alapba. Károly környezete hangsúlyozta, hogy nincs szó törvénysértésről.

Az 1337-ben alapított intézmény célja az, hogy a mindenkori uralkodó legidősebb fia, egyben a trónörökös „nyilvános, jótékonysági és magántevékenységét finanszírozza”. A szervezet adómentességet élvez az Egyesült Királyságban, bár Károly herceg 1993 óta önkéntesen adózik jövedelme után. Szóvivője azt is közölte, hogy a szervezet könyvelését független cégek vizsgálják és mutatják be évente a brit parlamentnek.

A brit miniszterelnököt tanácsokkal ellátó és a kormányhivatal által fenntartott Közéleti Etikai Bizottság elnöke ugyanakkor azt mondta: a trónörökös lépései súlyos összeférhetetlenségi kérdéseket vetnek fel. „Összeférhetetlenség áll fent saját befektetései és aközött, amit nyilvánosan el akar érni” – foglalta össze véleményét Sir Alistair Graham.