eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Szavazással is kialakulhat a többsebességes Európa

Szavazással is kialakulhat a többsebességes Európa

A lengyel kormány ellenkezésének félresöprése és a Donald Tusk újraválasztása az Európai Tanács élére a többsebességes Európa hajnalát is jelentheti – írja a Bloomberg. Mindez aggaszthatja a támogatásokat élvező országokat, de komoly-e a veszély?

Az EU-nak nincs gondja azzal, hogy egy tagállamban az ellenzéket támogassa – sommázza véleményét a Bloomberg hírügynökség arról, hogy Varsó határozott ellenkezésére választották újra Donald Tusk volt miniszterelnököt az Európai Tanács élére.

Az eljárás rossz üzenet, nemcsak a lengyelek, de – ahogy a Bloomberg fogalmaz – „az EU másik illiberális ellenzékijének, Magyarország” felé is.

Ha az akadékoskodást választják, akkor az EU feladhatja a tagállamok egyetértésén alapuló szavazást és többségi vokssal hozhat a jövőben döntéseket és ezzel eljöhet a többsebességes Európa.

Mint a Bloomberg megjegyzi a többiek úgy tekinthetnek erre, mint a négy nagy tagállam – Németország, Franciaország, Spanyolország és Olaszország – egyfajta zsarolási eszközére, ami arra lenne jó, hogy a kisebb államok elfogadják a nagyok vezető szerepét.

Az EU kezdetét jelentő 1957-es Római Szerződés évfordulójára szövegezett nyilatkozat tervezetében például egy ilyen passzus olvasható:

„Egy egységes és oszthatatlan unió, amely, együtt lép fel, amikor lehet és különböző ütemben és intenzitással halad, amikor szükséges”.

A nyelvezet egyfelől meg akarja nyugtatni a lassabb sávba sorolt vagy soroló országokat, hogy még mindig a csapat tagjai, miközben egy kemény mag jobban összehangolhatja politikáját. Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság feje példaként hozta fel, hogy 12 tagállam harmonizálja a gépjárművekre vonatkozó szabályozást.

Mindez azonban csak édesítés a pirulán

– véli a Bloomberg, mert a többsebességes Európa valójában azt jelentheti, hogy az euroövezet kemény magja a pénzügyi unió felé veszi az irányt.

Egyelőre nem világos, ki marad ki ebből, de annyi bizonyos, hogy a nettó felhasználók, azaz az EU-költségvetésbe nettó befizető gazdag országok támogatásait élvező és nem eurozóna tagállamoknak van miért aggódniuk.

A kétsebességes költségvetés azt jelentené, hogy a belső körös országok a támogatások nagy részét is a belső körben tartanák.

Ezen a körön belül gyorsabb lenne a döntéshozatal, és a Bloomberg szerint a csoport „német mintára” dolgozna: a döntéseket konzultáció előzné meg, de a döntések után nem foglalkoznának azokkal, akik szembemennek a többséggel.

Egyelőre azonban nehéz lefektetni a többsebességes Európa alapjait: az eurót használó országok például még a kezdőlépésnek számító pénzügyi tranzakciós adóról sem tudnak megállapodni. Emellett a spanyol, olasz, holland és belga vezetők országaik belső politikai megosztottsága miatt korántsem tekintenek nagy lelkesedéssel a kétsebességes Európa elképzelésére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×