A romák az egykori Jugoszlávia területéről és Albániából jöttek Németországba, ahol azonban elutasították menedékkérelmüket. Néhány nappal később elhagyták a templomot és a közeli plébánián találtak átmeneti szállásra és szóvivőjük az egyház közvetítésével tárgyalást kezdett a hatóságok megbízottaival, akik azonban előzetes feltételnek szabták a plébánia elhagyását.

Ezt heteken át elutasították, noha egy részük lassan távozott az épületből. Most az utolsó csoport is elhagyta a regensburgi plébániát és rendőri felügyelet mellett hamburgi valamint Stuttgart környéki menekültszállásokra került, azonban két férfit letartóztattak közülük, mert már nyár eleje óta kitoloncolási parancs van érvényben ellenük.

Az 51 éves macedóniai és a 39 éves koszovói romát alighanem még ezen a héten rendőri kísérettel visszaszállítják hazájukba, mert menedékjog iránti kérelmüket azzal utasították el, hogy az egykori Jugoszláviában, valamint Albániában senkit sem fenyeget az üldözés veszélye.

Számos roma azonban ennek ellenkezőjét állítva érkezett Németországba és közülük mintegy ötvenen a katolikus egyház közbenjárásában reménykedve kerestek menedéket a regensburgi székesegyház gótikus falai között. Innen a Máltai Szeretetszolgálat és a Caritász segítségével átköltöztek a szomszédos plébánia fogadótermébe.

Ellátásukról előbb a két segélyszervezet gondoskodott, helyzetük azonban egyre inkább reménytelenné vált, mert a hatóságok ragaszkodtak a romák visszatéréséhez a központilag kijelölt menekültszállásokra.

Átmenetileg a környékben lakó önkéntesek hoztak számukra ételt-italt, de miután ezt az épületet körülvevő rendőrség már nem engedélyezte, és a csoport egyre több tagja fokozatosan távozott a regensburgi plébániáról, a hátramaradt 16 személy is úgy döntött, befejezi az akciót, amellyel a közvélemény figyelmét akarták felhívni.

Egy részük arra a hamburgi menekültszállásra került, ahol eredetileg benyújtották menedékjog iránti kérelmüket, a többiek most Baden-Württenbergben várják ügyük intézését.

A bajorországi menekültek tanácsa felháborodását fejezte ki a történtek miatt, mert szerinte a regensburgi püspökségnek nem a plébánia kapuját kellett volna megnyitnia a rendőrség előtt, hanem azt kellett volna elérnie, hogy a hatóságok ismét foglalkozzanak a romák keresetével.

A regensburgi egyházmegye szóvivője viszont megkönnyebbüléssel nyilatkozott a romák távozásáról, noha hangsúlyozta, hogy a szükséghelyzetbe került személyek megsegítésére továbbra is erkölcsi kötelesség, hozzáfűzte azonban, hogy nem engedhető meg a templomok felhasználása a vallástól teljesen független tiltakozó akciókra.