Infostart.hu
eur:
359.51
usd:
313.55
bux:
0
2026. július 16. csütörtök Valter

"Mit keres a török belpolitika Németországban?"

A hatóságok ugyan engedélyezték a török elnök melletti rokonszenv megnyilvánulását, de feltételül szabták, hogy a rendezők – saját biztonsági embereikkel – gondoskodjanak az esetleges rendzavarás megakadályozásáról. A német rendőrség is nagyszámú jelenléttel igyekszik majd a tüntetés békés lebonyolítását elősegíteni, ugyanis a berlini törvényhozásban képviselt csaknem valamennyi párt ifjúsági tagozata vasárnapra az ankarai kormány diktatórikus intézkedéseinek bírálatára, szintén felvonulást tervez Kölnben.

A kölni tüntetésre az engedélyt az Európai Török Demokraták Uniója nyújtotta be a német hatóságnak, amely nem talált kifogást ellene. Becslések szerint legalább 15 ezer Erdogan-párti török érkezik Kölnbe, hogy támogatásáról biztosítsa az ankarai kormány politikáját.

Erdogan nem először mozgósítja a Németországban élő törököket: 3 évvel ezelőtt kereken 25 ezren vettek részt azon a düsseldorfi felvonuláson, amelynek célja az ankarai kormány politikáját bíráló megmozdulás erőszakos leverésével való feltétlen egyetértés volt.

A hónap elején történt államcsínykísérlet idején szintén több ezren gyűltek össze Törökország berlini nagykövetsége előtt, hogy támogatásukról biztosítsák Erdogan elnököt.

Több vezető német politikust azonban aggaszt a vasárnapi tüntetés terve. Noha egybehangzóan síkraszállnak a vélemény-nyilvánítási szabadság tiszteletben tartása mellett, fenntartással nyilatkoztak arról, hogy mit keres a török belpolitika Németországban.

Mint a legkisebb berlini kormánypárt, a Keresztényszociális Unió főtitkára kifejtette, aki aktívan ki akarja venni a részét a török belpolitikában, akadálytalanul távozhat Németországból és térhet vissza Törökországba. Andreas Scheuer hangsúlyozta, hogy a vélemény-nyilvánítási szabadság nem azt jelenti, hogy a török belpolitikai feszültségeket és erőszakot exportálni lehet német földre is.

A kereszténypárti politikus epésen megjegyezte azt is, hogy Erdogan elnök Törökországában példát vehetnének az alapvető emberi jogok európai tiszteletben tartásáról, amelytől a jelenlegi ankarai kormány egyre inkább eltávolodik.

A másik kereszténypárt belpolitikai szakértője pedig egyenesen szóba hozta a tervezett kölni tüntetés betiltását, azzal érvelve, hogy Erdogan hívei és ellenfelei alighanem távolról sem csupán a szóbeli meggyőzés bajnokai, és nem riadnak vissza az erőszak alkalmazásától sem, ez pedig már kellő érvet nyújt a hatóságok számára az engedély visszavonására.

A Szociáldemokrata Párt belpolitikai szóvivője azonban csak nehezen tartja elképzelhetőnek a tüntetés betiltását, de ő is úgy vélte, hogy a vasárnapra tervezett tömegmegmozdulás még jobban szembe állítja majd egymással Erdogan Németországban élő híveit és ellenfeleit.

Tény az is, hogy a berlini törvényhozás török származású képviselői, akik bírálták Ankara elnyomó intézkedéseit, sorozatban kapják a fenyegetéséket. Hasonló helyzetbe kerültek annak az Egyesült Államokba menekült török prédikátornak a követői is, akit Erdogan felelőssé tesz az államcsíny megszervezéséért.

Németországban közel 3 millió török él, és többségük helyesli Erdogan politikáját. A berlini képviselőházban jelenlévő pártok viszont a demokrácia gyors aláásását vetik a török elnök szemére és ezért ifjúsági szervezeteik vasárnap ellentüntetésre készülnek Kölnben

Címlapról ajánljuk
Elemzők: újratervezés, sorsdöntő hónapok állnak a Fidesz előtt

Elemzők: újratervezés, sorsdöntő hónapok állnak a Fidesz előtt

Három hónappal az országgyűlési választások után még mindig kampányüzemmódban van Magyar Péter, és ez a lendület akár jövő tavaszig is kitarthat. Horn Gábor szerint a Fidesz jövője is ekkorra dőlhet el, de Orbán Viktor számára már nincs visszaút. Kiszelly Zoltán úgy látja, a Tisza-kormány a kétharmados parlamenti támogatással a Fideszhez hasonlóan a többségi demokrácia modellt alkalmazza, miközben a Fidesz egyben maradt, és az egykori kormánypárt számára most kezdődik az újratervezés éve. Elemzőket kérdeztünk a választások óta eltelt időszakról és a várható forgatókönyvekről.

Alkotmányjogász: az államfőnek lényegében nincs mozgástere

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy megszűnik az államfő megbízatása. Ezt azonban még az érintett köztársasági elnöknek is alá kell írnia. Cservák Csaba alkotmányjogász professzor ismertette a Sulyok Tamás előtt álló lehetőségeket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×