Azóta, hogy júniusban Erdogan török elnök párja az AKP, hosszú évek óta elveszítette abszolút parlamenti többségét, ingataggá vált a török belpolitika, de egyszersmind még fontosabb lett, hogy mi történik a Közel-Keleten befolyásos állammal.
Az egyre inkább a törökországi kurdok egészét képviselő és a hétvégi béketüntetést szervező ellenzéki HDP párt és kommentátorok is azt állítják: Erdogan és az AKP ügyvezető kormány az ellenük indított kampányával próbálja visszaszerezni parlamenti többségét a novemberi, előrehozott választásokon. A török szavazók 15 százalékát adó kurdok eddig nem alkottak egységes blokkot. A liberális iszlámot követő alevik a baloldali, de egyben török nacionalista Republikánus Néppártra szavaztak, a konzervatívok pedig épp Erdogan AKP pártjára.
Az utóbbi időben azonban a különböző világnézetű kurdok az erőszakot nyilatkozataiban elutasító HDP felé fordultak. Mindez azzal párhuzamosan történt, hogy szerintük a török kormány szemet hunyt a szomszédos Szíriában terjeszkedő Iszlám Állam tettei felett - mert a dzsihádisták egyszerre harcolnak az ottani kurdok és Ankara ellensége, az Aszad-kormány ellen.
A HDP azzal is feldühítette az AKP-t, hogy korrupciós vizsgálatokat ígért. Térnyerésével párhuzamosan néhány hónap alatt sikerült felszítani a török állam és a kurdok konfliktusát - pedig a megbékélés korábban épp Erdogan elnök egyik meghirdetett célja volt.
A 2000-es évek elején Erdoganék még a kurd függetlenségért fegyverrel harcoló és radikális Kurd Munkáspárttal, a PKK-val is együttműködést kezdtek. Kurd iskolák és kulturális központok nyíltak, beindult a kurd nyelvű média. Most viszont a bírálók szerint a török kormány "szélsőséges erőszakot alkalmazva" próbálja elfordítani a törököket a mérsékelt kurd HDP párttól a közelgő választások előtt. Ennek azonban a kurdokkal indított békefolyamat lesz az ára.
Törökországban nemcsak a hétvégi merénylet szolgáltat megrázó képsorokat. Múlt hétfőn sokkoló képek jelentek meg arról, hogy ahogy egy autó egy kurd politikus fiatal vejének holttestét húzza maga után. Nusaybin városban a múlt héten gyakorlatilag ostromállapotot hirdetett a hadsereg: A helyiek szerint a "terror ellenes tisztogató akció"- 3 napja során nem volt áram és internet és akadozott az élelmiszer és gyógyszerellátás.
"Ha Törökországban megsérted a kijárási tilalmat, akkor 100 líra a büntetés, de Kurdisztánban agyonlőnek" - mondta egy helyi lakos a kurd régióra utalva.
A törökországi kurdok egyre csak sorolják a példákat saját kormányuk kemény fellépéséről, miközben HDP az ENSZ előtt háborús bűnökkel vádolta meg a kormányt. A hétvégi merénylet miatt dühös polgárok szerint pedig az államhatalom szándékosan nem védte meg őket. Törökország dél-keleti, kurd régiójában mostanra olyan nagyfokú a bizalmatlanság a hadsereggel és a rendőrséggel szemben, hogy az puskaporos hordóvá vált.
Ha a Balatonra készül nyaralni, van egy nagyon rossz hírünk