A vasárnap megtartott második forduló legfontosabb fejleménye, hogy a francia szocialisták egyedül is képesek kormányozni, a párt ugyanis az 577 képviselői helyből 314-et szerzett meg, huszonöttel többet az abszolút többséghez szükséges 289-nél. Mindez azt jelenti, hogy a napokban kinevezendő kormány kezét nem kötik majd meg a szélsőbaloldaliak követelései, még akkor sem, ha sajtóértesülések szerint az új kabinetbe várhatóan egy kommunista minisztert is kineveznek majd.

Kormányszinten egyébként nem várható földrengésszerű változás, azt máris tudni lehet, hogy Jean-Marc Ayrault marad a miniszterelnök, Hollande hétfőn ugyanis újra kinevezte korábbi posztjára a politikust, aki a választási eredmények ismertetése után benyújtotta lemondását.

A végeredmény amúgy nem igazán jelent meglepetést, a közvéleménykutatások ugyanis hetek óta ezt a tendenciát jelezték előre, a sajtó így inkább az egyéni "drámákról" számol be. A legkirívóbb esetet Francois Hollande volt élettársának, a 2007-ben Nicolas Sarkozy ellen az államfői posztért induló Segolene Royal esete jelenti, aki egy, a Szocialista Párt által nem támogatott baloldali jelölttel szemben veszített.

A dolog érdekessége, hogy a "disszidens" politikust valószínűleg Valérie Trierweiler, az államfő jelenlegi élettársa segítette a győzelemhez, aki az utolsó pillanatban támogatásáról biztosította őt. Nem véletlen, hogy Segolen Royal vasárnap azt mondta, veresége "alávaló árulások" miatt következett be.

A választások egy a fentinél lényegesen komolyabb hozadéka, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Front tizenöt éves kihagyás után ismét képviseltetheti magát az országgyűlésben. Két megválasztott képviselője közül az egyik egy országszerte ismert, korábban a szocialista pártban politizáló ügyvéd, a másik pedig a pártalapító Jean-Marie Le Pen unokája, Marion Maréchal-Le Pen. Utóbbi mindössze 22 éves, így valószínűleg a parlament legfiatalabb tagjának számít majd.

A szélsőjobb sikere egyébként nem okozott különösebb megrázkódtatást a közvélemény számára, amit az érintettek azzal magyaráznak, hogy sikerült kitörniük a politikai karanténból. Igaz, ez a fejlemény a politikai elemzők többségét nem érdekli, a legtöbben ugyanis az új kormánytöbbség első lépéseit igyekeznek kitalálni. Mindenki tudja, hogy az Ayrault-kabinetnek sürgős egyensúlyjavító döntéseket kell hoznia, márpedig a szocialisták eddigi megnyilatkozásai alapján világos, hogy ezek komoly adóemelésekkel fognak járni. A nagy kérdés az, hogy azok mely társadalmi rétegeket érintik majd a leginkább.