Az Európai Unió és az IMF ellenőrei hétfőn tárgyalnak Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszterrel arról, hogy Athén hogyan próbálja betömni az idei költségvetés lyukait.

Az utóbbi hetekben megerősödtek az aggodalmak, hogy a különböző nemzetközi mentőcsomagok ellenére Görögország mégis csődbe mehet. Az eurót használó országok pénzügyminiszerei elhalasztották a döntést arról, hogy Athén megkapja-e a hitel követekező, 8 milliárd eurós részletét. Bár korábban Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök is megnyugtatta a nemzetözi piacokat, hogy nem engedik Görögország bedőlését, az Athénnek segítő hitelezőket dühíti, hogy egészen idáig késtek a beígért megszorító intézkedések, például a közalkalmazotti leépítések.

Ha nem érkezik meg a hitelrészlet, akkor a görög állam októberben már nem tudja fizetni a nyugdíjakat és fizetéseket. Azt követően, hogy az eurózóna országai szombaton az eddig vállalások betartásához kötötték a további hitelrészlet folyósítását, Papandreu görög miniszterelnök elhalasztotta amerikai utazását, hogy az egyre mélyülő otthoni válsággal foglalkozzon.

A múlt héten a görög kormány egy új ingatlanadó kivetésével próbálta biztosítani, hogy további 2 milliárd euró folyjon be az államkasszába. A nemzetközi megfigyelők azonban kételkednek abban, hogy beválik az egyszeri ingatlanadó és további részleteket kértek róla. Egy kormányilletékes szerint a megfigyelői trojka további lépéseket akar látni a kiadási oldalon, így például a közalkalmazottak és fizetéseik csökkentését sürgeti. A hétvégén az eurozóna vezetői világossá tették: Athénnak be kell tartania vállalásait, hogy megkapja a következő hitelrészletet, de nem tettek konkrét lépéseket az eurozónát sújtó válság megoldására.

A nemzetközi befektetőket közben a görög politikában érezhető széthúzás aggasztja. A konzervatív ellenzék például a kedvezményes hitelek újratárgyalását és előrehozott választásokat követel.