Miközben a világ jó része a több millió embert érintő pakisztáni árvizekkel van elfoglalva, a szomszédos Kínában is egyre súlyosabb a katasztrófa. Az elmúlt napokban több mint 1100 ember halálát okozta a Kanszu tartományra zúduló víz, de most az attól délre fekvő Szecsuan tartományban is rendkívüli a helyzet.

A csütörtöki esőzések miatt a négymilliós főváros, Csengtu környékén járhatatlanná váltak az utak és nem működnek a telefonok. A környékről - ahol hatalmas pusztítást végzett a 2008-as földrengés - sokan elmenekültek, mert nagy a földcsuszamlás veszélye. Pénteken további 90 milliméternyi esőt vártak a meteorológusok.

Közben egyre többen vannak olyanok, akik szerint nem pusztán természeti katasztrófáról van szó, hanem a hatóságok is felelősek. Aktivisták szerint Kanszu tartományban éveken át hagyták, hogy kivágják a hegyoldalakról az erdőket, és alapos hatástanulmányok nélkül építsenek utakat és vízierőműveket. A pekingi vezetés intenzív tempóban próbálja felszámolni a szegénységet és fenntartani a gazdasági növekedést, mindeközben nem figyel oda a környezetre - állítják.

A hegyvidéki Csoucsu város, amelyre drámai módon csapott le a sártenger, azt jelképezi, milyen veszélyei vannak a gazdasági növekedésnek a szegény térségekben - fogalmazott a kínai Greenpeace klímaváltozási és energiaügyi aktivistája, Li Jan. "A helyi hatóságokra nagy nyomás nehezedik, hogy mérsékeljék a szegénységet és fejlesszék a gazdaságot. De mindezt környezeti károk kísérik" - mondta a kampányszervezet illetékese.

A Csoucsunál áthaladó folyón, a Pailongon például több mint ezer erőmű működik. A hegyekről lezúduló törmelék korábban mesterséges gátat alakított ki, majd amikor az átszakadt, valóságos sárcunami söpört át a városon.

A gyors fejlődés nyomán Kína a világ harmadik legnagyobb gazdaságává vált, egyes körzetekben viszont példátlan a légszennyezés. A pekingi olimpia idején gyárakat állíttattak le azért, hogy jobb legyen a főváros levegője.

A kínai vezetés felismerte, hogy a környezetszennyezés társadalmi feszültségekhez vezet, ezért több milliárd dollárt akar költeni a károsanyag-kibocsátás csökkentésére és a kármentesítésre. A washingtoni székhelyű elemzőiroda, a World Resources Institute szerint Kínának már van pénze a környezetvédelemre, aminek meg is mutatkoznak az első jelei. A feladat azonban nagyon nagy.