A brit közszolgálati BBC és az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió ismertetése szerint a Stanford, a Harvard, valamint a Massachusettsi Műszaki Egyetemmel (MIT) együttműködő Broad Institute kutatói egy természetben előforduló, baktériumokat megfertőző (bakteriofág) vírus genetikai állományát használták mintaként, majd mesterséges intelligenciával több ezer új vírusgenomot terveztek.

A kísérlethez az Evo1 és Evo2 nevű MI-modelleket használták; a legígéretesebbnek ítélt változatok közül 302-t laboratóriumban is előállítottak és megvizsgáltak, közülük 16 bizonyult működőképesnek.

A vizsgálatok során a mesterségesen létrehozott vírusok keveréke

hatékonyabban pusztította az emberekben és állatokban is előforduló E. coli baktériumokat, mint a természetben előforduló vírusok.

Az alkalmazott technológia a ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellek (LLM) működéséhez hasonlítható, de ezek a szövegben egymást követő elemeket jelzik, az Evo1 és Evo2 pedig a genetikai kód mintázatai alapján működik.

A kutatók szerint az eljárás új lehetőségeket nyithat olyan bakteriofág terápiák kifejlesztése előtt, amelyeket a gyorsan változó kórokozók ellen is alkalmazni lehetne. A módszer különösen az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok elleni küzdelemben lehet ígéretes.

Thomas Inglesby és Moritz Hanke, a Johns Hopkins Egyetem egészségbiztonsági központjának szakértői a tanulmányhoz fűzött kommentárjukban kifejtették: már nem az a kérdés, hogy lehet-e generatív mesterséges intelligenciával vírusgenomokat tervezni, hanem az, hogy a technológia alkalmazható-e olyan módon, hogy ne okozzon súlyos károkat.

Hangsúlyozták, hogy betegségek okozására képes új vírusok létrehozására irányuló kutatásokat nem szabad folytatni.

Fatemeh Vafaee, az Új-Dél-Wales-i Egyetem (UNSW) biomedicinális MI-kutatással foglalkozó professzora az al-Dzsazírának elmondta: a mostani kísérlet nem jelent közvetlen veszélyt az emberre, mivel a létrehozott bakteriofágok kizárólag baktériumokat fertőznek meg. Szerinte az eredmény jelentőségét az adja, hogy bebizonyosodott: mesterséges intelligenciával lehetséges működő vírusokat tervezni.

Tom Ellis, a londoni Imperial College szintetikus genomtervezéssel foglalkozó kutatója figyelemre méltónak nevezte az elért eredményt, ugyanakkor rámutatott, hogy nem szabad túlbecsülni a jelenlegi technológiát. A kísérlethez használt bakteriofág genomja rendkívül kicsi, és az ilyen vírusok jól tűrik a genetikai változásokat. Összehasonlításként megjegyezte, hogy a Covid–19-et okozó koronavírus genomja hatszor hosszabb, egy ilyen összetettebb vírus megtervezése pedig nagyságrendekkel nehezebb feladat lenne.

Hsu Li Yang, a Szingapúri Nemzeti Egyetem közegészségügyi professzora szerint az eredményből nem következik az, hogy megfelelő tudományos háttérrel bárki könnyedén képes lenne veszélyes vírusokat előállítani. A mesterséges intelligenciával végzett tervezést követő laboratóriumi munka továbbra is komoly szakértelmet és infrastruktúrát igényel - tette hozzá.

Brian Hie, a Stanford Egyetem adjunktusa, a tanulmány egyik vezető kutatója a BBC-nek nyilatkozva szintlépésnek nevezte az eredményt a mesterséges intelligenciával megtervezhető biológiai rendszerek összetettségében, ami az új gyógyszerek és terápiák kifejlesztését segítheti.

Marc Güell, a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem szintetikus biológiai laboratóriumának professzora kiemelte, hogy a technológia a genetikai betegségek kezelésére használható enzimek és immunterápiás antitestek kifejlesztésében is hasznos lehet.