Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 18. vasárnap Lukács
ZĂĄnka, Hungary - Aerial view about beautiful reeds formation with crystal clear turquoise water. Lake Balaton from birds eye view.
Nyitókép: Janos Illesi/Getty Images

Veszélyes jelenség fenyeget a Balatonnál: már szakértők vizsgálják a helyzetet

Három balatoni, egy invazív és két őshonos halfaj táplálkozását vizsgálta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI). Kutatásukból kiderült, bár az invazív fekete törpeharcsa zömmel mást eszik, mint őshonos társai, a törpeharcsa hatékony ragadozó, okkal retteghetnek tőlük őshonos halaink. A kifogott fekete törpeharcsákat ezért sem szabad visszadobni a Balatonba, sőt, a fiatal egyedek kifogását is támogatják. A szakemberek hosszabb távon abban bíznak, a törpeharcsák ivadékfelhőinek eltávolítása sikeres lesz.

Egyre növekszik a fekete törpeharcsák (Ameiurus melas) egyedszáma a Balatonban. Míg a korábbi években a faj csupán elvétve volt jelen, 2022-re a parti régió fogásainak csaknem a 20 százalékát ez tette ki. Ezért is vizsgálták meg a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai az inváziós fekete törpeharcsa és két őshonos halfaj, a sügér és a bodorka testméret- és évszakfüggő táplálkozási szokásait.

A kutatásból kiderült, jelentős mértékű különbségek vannak a fajok táplálkozásában, azaz nem teljesen ugyanazt és nem teljesen ugyanolyan mennyiségben eszik, valamint nem ugyanott keresnek táplálékot a vizsgált halak. A kutatók részben emiatt, de egyelőre nem tapasztalták, hogy csökkent volna az őshonos halak száma a Balatonban a törpeharcsa hatására. „Ha megnőne a fekete törpeharcsák egyedszáma a tóban, ez a helyzet valószínűleg nagymértékben megváltozna” – mondta Czeglédi István, a BLKI tudományos munkatársa. Ugyanakkor azt még vizsgálják, mely fajoknak lehet vetélytársa a törpeharcsa – olvasható a hun-ren.hu-n.

Kimutatták, a fekete törpeharcsa főleg makrogerinctelenekkel (azaz a szabad szemmel látható, gerinctelen állatokkal, mint például csigákkal, kagylókkal vagy rovarlárvákkal) és halakkal táplálkozik. Bár jelentős mennyiséget fogyasztanak halakból is, és minél nagyobb a méretük, annál többet esznek, a hallal való táplálkozásuk nem függ az évszaktól.

A sügér szintén nagy mértékben fogyaszt halakat és vízi makrogerincteleneket, de a táplálékát adó kisebb állatok eloszlása egyenletesebb, mint a törpeharcsánál. A bodorka pedig főleg makrogerinctelenekkel és növényekkel táplálkozik. A várakozásokkal ellentétben jelentős mértékű táplálkozási különbözőséget mutattak ki a három vizsgált faj között. Az eredmények alapján a balatoni fekete törpeharcsa elsősorban közvetlen ragadozáson keresztül hat negatívan az őshonos halakra, míg a különböző táplálékalkotókért zajló versenyen keresztül kevésbé.

Amúgy évek óta a fekete törpeharcsák kifogására bátorítják a balatoni horgászokat. Korábban tilos volt merítőszákkal halat fogni, de a kikötők vizében fekete felhőként vonuló törpeharcsa-ivadékokat már szabad, sőt, ajánlott is kimeríteni. A szakemberek szerint még korai ennek pozitív hatásáról beszélni, mindenesetre a kezdeményezést biztatónak látják. Ugyanakkor az ivadékfelhőket egyelőre csak horgászok meríthetik ki, mert ehhez a tevékenységhez alapvető fajismeretre van szükség, hogy más (őshonos) fajokat nehogy eltávolítsanak.

A fekete törpeharcsa 2022 júliusában került fel az Európai Unió számára veszélyt jelentő inváziós fajok listájára, és itthon is szigorú jogszabály védi tőlük a Balatont. A kifogás utáni vissza nem dobáson és az ivadékfelhők kimerítésén túl más beavatkozást nem javasolnak a szakértők. „Sem a fajspecifikus betegségeket, sem az invazív ragadozó halfajok betelepítését nem tartjuk jó ötletnek, mert ezek beláthatatlan következménnyel lehetnek más fajokra” – tette hozzá Czeglédi István.

Címlapról ajánljuk
Sayfo Omar: egyre több szír menekült hazatér Libanonból, ez pörgetheti a gazdaságot

Sayfo Omar: egyre több szír menekült hazatér Libanonból, ez pörgetheti a gazdaságot

Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége szerint 700 ezer szíriai tért már haza Libanonból. Ez hozzávetőleg a fele azoknak, akik a háború során elmenekültek hazájukból a szomszédos, mindössze 4,5 milliós országba. Elsősorban gazdasági és biztonsági okokból térnek haza az emberek, a gazdasági ok az, hogy Szíriában megkezdődött az újjáépítés, illetve jók a gazdasági kilátások – mondta az InfoRádió kérdésére Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.

Orbán Viktor: ma rombolás zajlik, és nem tudni, lesz-e ebből valaha építkezés

Az elmúlt 16 év kormányzati eredményeinek rombolásával vádolta a Tisza-kormányt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke vasárnap Lakiteleken, a digitális polgári körök (DPK) első országos táborában, hozzátéve: jelenleg nem látszik, lesz-e a rombolásból valaha építkezés. Azt ígérte: december végére újjászervezett, versenyképes párt lesz a Fidesz.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×