Az ember hőérzete 26 fok alatt kellemes, 26–32 között közepes hőstresszről, 32–38 fok között pedig nagy hőstresszről beszélhetünk. A 46 fok feletti tartomány már életveszélyes, 2007-ben ezt már Magyarországon is majdnem sikerült elérni – mondta az InfoRádióban Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza.
Többlethalálozásban is kimutatható a hőstressz hatása: 2012-ben és 2015-ben, amikor a legtöbb hőségriadót átéltük, 30, illetve 17 százalékos többlethalálozás volt azokon a napokon
– említette példaként.
A hőstresszes napok száma nagy terhet jelent az egészségügyi ellátórendszernek, de komoly gazdasági hatásai is vannak. A mezőgazdasági termelést is csökkenti, hiszen ilyenkor az állatok kevesebbet esznek, és jobban kitettek a hőstressznek. Emellett klímamigrációt is okoz a hőstressz, hiszen lesznek a Földnek olyan területei, ahol a felmelegedés miatt alkalmatlanná válik az élet, ezért aztán muszáj onnan elköltözni.
Szabó Péter szerint jelenleg évente 2-3 hőstresszes nap fordul elő, ha viszont a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, a század végére átlagosan tízszeres növekedésre kell felkészülni, a Délkelet-Alföldön akár 45 fok is lehet.
Vizsgálták Szegedet is: jelenleg májusban és szeptemberben a napok kétharmadában (60-70 százalék) kellemes (stresszmentes) az idő, míg júliusban és augusztusban a napok legalább harmadában legalább nagy hőstressz sújtja az ott lakókat. A pesszimista forgatókönyvek alapján ez a század végére jelentősen meg fog változni, vagyis
a nyári hónapokban gyakorlatilag meg fog szűnni a kellemes időjárás, és a napok harmadán (30-35 százalék) extrém hőstressznek lesz kitéve a város.
Emiatt elképzelhető, hogy a hidegebb Északi-középhegységbe fognak egyesek költözni – jegyezte meg a szakértő.
Az éghajlatkutató szerint elsősorban a kibocsátás csökkentésére kellene fókuszálni, érdemes lenne elgondolkodni egy hőstressz alapú hőségriadó bevezetésén is, de nagy gondot kellene fordítani az épületek megfelelő szigetelésére, valamint a kék-zöld infrastruktúra, vagyis a városi zöld és vízfelületek növelésére is.
További részeltek a masfelfok.hu-n olvashatók.
