A mosómedve inváziója elleni harc nem kecsegtet sok sikerrel. Az idegenhonos faj természeti és gazdasági károkat okoz, parazitákat, fertőzéseket terjeszthet, és nagyon is hajlamos városokba költözni. Hiába cuki, a mosómedvének semmi keresnivalója Magyarországon – derül ki a 24.hu cikkéből.

A mosómedve Észak-Amerikában honos, de elterjedtek az egész világban, Európa nagy részén is, egyes államokban ugrásszerűen nő a vadon élő egyedek száma, és bár pontos felmérés nem készült, de Magyarországon is egyre nagyobb területeket népesítenek be. A mosómedvék kezdődő hazai invázióját megállítani hosszú távon valószínűleg nem lehet, már csak azért sem, mert folyamatos az utánpótlás. Egész évben vadászható faj, egyre gyakrabban szerepel az itthoni terítékeken, ám ez legfeljebb az egyedszám korlátozására elég.

A nutriához hasonlóan hazánkban 2010-től az őshonos növény- és állatvilágra ökológiai szempontból veszélyes fajok közé tartozik, az EU pedig 2016-ban felvette azon idegenhonos inváziós fajok listájára, közé, amelyek ellen közös és egységes fellépésre van szükség. Magyarán csak állatkertben, vadasparkban, illetve külön engedéllyel tartható.

Kontinensünkön tehát csaknem egy évszázada jelen van a mosómedve, de tömeges terjedése csupán az utóbbi évtizedekben kezdődött. Németországban 1995-ben 3000, 2014-ben 101 ezer, 2023-ban pedig már 202 ezer mosómedvét lőttek ki.

Magyarországon még viszonylag kevés a mosómedve, az első észlelés 1982-ből a nyugati határnál fekvő Lövő község környékéről való, feltehetően Ausztriából kóborolt át egy példány, 1998-ban viszont már egy vemhes nőstényt fogtak egy gödöllői fácántelepen. Innentől kezdve pedig minden évben megjelenik a vadászati terítéken: 2020-ig átlagosan kevesebb mint 10 példány, majd attól fogva már 15–20.

A hazai tudományos eredmények és vadászati statisztikák alapján Pest és Bács-Kiskun vármegyében már kialakult egy-egy stabil gócpont, amelyek kezdenek összeérni. Tavaly Szabolcsban is lőttek mosómedvét, és állandó lehet a beszivárgásuk a környező országokból is.

A mosómedve hazánkban már megtelepedett, elűzni, kiirtani csak folyamatos, nagy erőfeszítések árán lehetséges. A cél leginkább a populációk féken tartása lehet vadászattal még akkor is, ha ez sokakban kelt negatív érzéseket.

A mosómedve a ragadozók rendjébe tartozik, azonban mindenevő, és rendszertanilag semmi köze a medvékhez. Gyorsan fut, jól úszik és remekül mászik, kiváló tulajdonságait pedig ki is használja a táplálékszerzés során. Mindent megeszik: növények, gyümölcsök, mezőgazdasági termények, kisemlősök, madárfiókák és tojások, a vízi és szárazföldi ízeltlábúak és puhatestűek szinte teljes skálája, rovarok, hüllők és kétéltűek egyaránt szerepelnek az étlapján.

A behurcolt mosómedvék potenciálisan komoly fenyegetést jelentenek Európa élővilágára azzal, hogy rengeteg védett állatot elpusztítanak. A rókához hasonlóan nagyszerűen feltalálja magát városi környezetben, Németországban mértek 100 állat/négyzetkilométer értéket is, de amerikai városokban még ennél is nagyobb sűrűséget regisztráltak.