Infostart.hu
eur:
387.6
usd:
329.43
bux:
111172.47
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Nyitókép: Pixabay

Tengeri szivacsokból vontak le következtetéseket a globális felmelegedéssel kapcsolatban

Gyorsabb a globális felmelegedés, és hosszabb ideje tart, mint azt a tudosók gondolták - állítják ausztrál kutatók.

Az ausztrál tudósok által vezetett kutatás a Ceratoporella nicholsoni tengeri szivacsok kalcium-karbonát csontvázában megőrződött óceáni hőmérsékleti adatokat elemezte.

A Nature Climate Change folyóiratban publikált eredményeik szerint az iparosodás korának felmelegedése az 1860-as évek közepén kezdődött, ami megfelel a történelmi feljegyzéseknek, ugyanakkor több mint 70 évvel korábbi, mint amit a hajókról mért tengerfelszíni hőmérsékleti adatok sugalltak.

Malcolm McCulloch, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem professzora szerint a globális felmelegedést mintegy 0,5 Celsius fokkal alábecsülték, ami azt jelenti, hogy közelebb vagyunk a 2015-ös párizsi megállapodásban meghatározott, az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius fokos felmelegedésben meghatározott limithez, mint korábban gondolták.

McCulloch közleményében rámutatott, hogy míg ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete 2020-ig 1,2 Celsius fokos felmelegedést becsült, a hőmérséklet valójában már 1,7 Celsius fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest.

"Ha a károsanyag-kibocsátás a jelenlegi arányban folytatódik, a globális átlaghőmérséklet növekedése a 2020-as évek végére biztosan meghaladja majd a 2 Celsius fokot, és 2050-re a 2,5 Celsius fokot is az iparosodás előtti időszakhoz képest" - hangsúlyozta a tudós.

A professzor szerint további aggodalomra ad okot, hogy kutatásuk szerint a szárazföldi felmelegedés is gyorsabban zajlik, és 2050-re a szárazföldön az átlaghőmérséklet várhatóan mintegy 4 Celsius fokkal lesz magasabb az iparosodás előtti szintnél.

McCulloch kiemelte, hogy a legnagyobb feladat jelenleg, hogy a globális felmelegedés mértékét legfeljebb 2 Celsius foknál megállítsák, de ehhez az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030 elejére, de legkésőbb 2040-re a felére kell csökkenteni.

Címlapról ajánljuk
Hatalmas veszteségeket szenved el Oroszország - Meddig bírhatja még az orosz haderő?

Hatalmas veszteségeket szenved el Oroszország - Meddig bírhatja még az orosz haderő?

Amikor 2022 februárjában kirobbant az orosz-ukrán háború, senki nem gondolta, hogy Ukrajna képes lesz most már közel négy éven keresztül kitartani Oroszországgal szemben. Amikor a Nyugat Kijev tartós támogatása mellett döntött, és szankciókat vezetett be Moszkvával szemben, senki nem gondolta, hogy az orosz hadiipar képes lesz idáig kitartani. Oroszország azonban hatalmas haditechnikai tartalékokkal rendelkezett, olyannyira, hogy még az sem viselte meg, amikor veszteségei számszerűleg elérték a hadrendben tartott állomány értékét. Idén ugyanakkor már akadoztak a szovjet gőzhenger fogaskerekei, ugyanakkor a nyomás Ukrajnán továbbra sem enyhül. Az alábbi cikkünkben idén év végén is megnézzük, mekkora tartalékot mozgósított Moszkva, és még mennyi állhat rendelkezésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×