Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Erdőtűz pusztít a Mato Grosso brazil szövetségi állambeli Nova Santa Helena közelében 2019. augusztus 23-án. A Föld tüdejének is nevezett amazonasi esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést. Hozzávetőleg egymillió őslakos és hárommillió növény- és állatfajta él a vidéken.
Nyitókép: Leo Correa

Megkérdezték a mesterséges intelligenciát a klímaváltozásról, lesújtó választ adott

A Stanford és a Colorado State University kutatásához a mesterséges intelligenciát is segítségül hívta, úgy találták, elképzelhetetlenül közel van egy jelentős klímaküszöb.

A tanulmány azt is megállapította, hogy a jelenlegi feltételek mellett két foknál nagyobb lesz a felmelegedés mértéke, aminek katasztrofális következményei lehetnek, és már az évszázad közepére elérhetjük ezt a szintet – írja a The Guardian.

"Egyértelmű bizonyítékaink vannak arra, hogy a már bekövetkezett egy Celsius-fokos globális felmelegedés milyen hatással van a különböző ökoszisztémákra. A mostani tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a már érezhető hatásokat felerősítő folyamatos éghajlati változásokkal kell szembenéznünk" – mondta Noah Diffenbaugh, a Stanford Egyetem éghajlatkutatója, aki Elizabeth Barnes légkörkutatóval közösen írta a tanulmányt.

A tudósok egy neurális hálózatot, vagyis olyan mesterséges intelligenciát használtak, amely hatalmas adathalmazokban ismeri fel az összefüggéseket. A rendszert a globális klímamodell-szimulációk széles skálájának elemzésére képezték ki, majd azt a feladatot adták neki, hogy határozza meg az adott hőmérsékleti küszöbértékek időzítését.

A modell közel 70 százalékos esélyt talált arra, hogy a kétfokos küszöbértéket 2044 és 2065 között átlépjük,

még akkor is, ha a kibocsátás gyorsan csökken. Hogy ellenőrizzék a mesterséges intelligencia előrejelző képességét, történelmi méréseket is bevittek, és megkérték a rendszert, hogy értékelje a már észlelt jelenlegi felmelegedési szinteket. Az 1980 és 2021 közötti adatok felhasználásával a mesterséges intelligencia helyesen állapította meg mind a 2022-re elért 1,1 Celsius-fokos felmelegedést, mind az elmúlt évtizedekben megfigyelt mintákat és ütemet.

Mind a másfél, mint a kétfokos felmelegedés fontos éghajlati fordulópontot jelent. A másfél és a két fok közötti különbség a növények számára kétszer, a rovarok számára pedig háromszor annyi élőhely elvesztését is eredményezi, és egy foknyi felmelegedés töredéke is tízszeresére növeli azon nyarak számára, amelyeken az Északi-sark jégmentes lesz.

Egy melegebb világ

aszályokat és árvizeket hoz, több tűzvésszel és árvízzel.

A hőhullámok súlyosabbá és gyakoribbá válnak, az IPCC szerint 2 fokos melegedés esetén 5,6-szor gyakrabban fordulnak elő. Ennek hatására nagyjából egymilliárd embernek kell gyakrabban szembenéznie szélsőségesen változó időjárással.

A fejlődő országok számára gyakorlatilag élet-halál kérdése elkerülni a nagyobb felmelegedést: a legnagyobb terheket már most is a kiszolgáltatottabb és kevésbé tehetős rétegek szenvedik el, ami a jövőben csak fokozódik. A kutatók régóta arról beszélnek, hogy a másfél fokos felmelegedés gyakorlatilag elkerülhetetlen. Ennek ellenére azt remélik, eredményeik nem elrettentésül szolgálnak, hanem felhívják a figyelmet arra, hogy addig kell tenni, amíg az lehetséges.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×