Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
Nyitókép: NASA

Már most nagyobb az déli ózonlyuk az Antarktisznál, és még nő az idén

A legnagyobbak egynegyedében lehet majd a maximuma, legalábbis 1979 óta, amióta mérik.

Az ózonlyukkal kapcsolatos vizsgálatok és feljegyzések 1979-ben kezdődtek. Azóta megfigyelhető volt, hogy minden évben szeptember elején a déli féltekén az ózonlyuk mérete elkezd növekedni, valamint kimélyülni, és szeptember közepe és október közepe között éri el maximumát. Az idei évben is a szokásos módon kezdett el növekedni az ózonlyuk mérete, de az elmúlt két hétben szokatlanul nagyra nőtt, már az Antarktisznál is nagyobb – írja az Időkép.

Az 1979 óta feljegyzett ózonlyukak 75 százaléka kisebb, mint az idén várható. Ugyanakkor 2019-ben az átlagosnál kisebb volt a lyuk mérete, ez is azt mutatja, hogy szezononként más és más méretűre nő az ózonlyuk.

Általában decemberre viszont összezárul az ózonlyuk.

A légköri ózon megvédi a földi életet a sejteket károsító ultraibolya sugaraktól, melyek a Napból érkeznek – emlékeztet a portál. Az 1980-es évek második felében betiltották azokat az anyagokat, gázokat, vegyszereket, melyek pusztították az ózonréteget. A kutatók feltételezése szerint 2050-re akár be is záródhatna az ózonlyuk.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: három évtizede nem látott komplexitású, nehézségű munka zajlik
paks

Magyar Péter: három évtizede nem látott komplexitású, nehézségű munka zajlik

Szombat megkezdődött a két nyolcvanméteres bárka – amelyeket egy-egy 5 tonnás horgonnyal rögzítettek – elsüllyesztése Paksnál a dunai vízszint emelése érdekében. Közben honvédségi helikpoterek betonkockákat emelnek a vízbe. Magyar Péter miniszterelnök, Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese és Kádár Pál, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója a helyszínen adott tájékoztatást a művelet részleteiről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Európa még éretlen egy valódi atomreneszánszhoz

Európa még éretlen egy valódi atomreneszánszhoz

Európa ismét az atomenergia felé fordul, a politikai szándéknál azonban jóval többre lesz szükség egy esetleges nukleáris reneszánszhoz. A működő reaktorok olcsón és kiszámíthatóan termelhetnek, az új beruházásokat viszont hosszú építkezések és rendszeresen megugró költségek terhelik. Az atom jövőjét így az döntheti el, hogy az EU képes-e újjáépíteni az elmúlt évtizedekben megkopott szakértelmet és beszállítói hátteret, illetve megtalálni a helyét a megújuló energiaforrásokra épülő rendszerben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×