Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Nyitókép: Juan Luis Torres Pixabay

Sosem volt még ennyi ikerszülés – íme, az okok

A kutatók 165 ország adatait elemezték, ezer születésre ma tizenkét ikerszülés jut az 1980-as kilenchez képest.

Észak-Amerikában (71 százalék), Európában (60 százalék) és Ázsiában (31 százalék) nőtt a legnagyobb mértékben az ikerszülések száma az 1980-as évekhez képest: a kutatás szerint az ikerszülések abszolút száma a dél-amerikai kontinens kivételével nőtt minden földrészen. További emelkedés ugyanakkor már nem várható, a legtöbb országban, úgy tűnik, tetőzött az ikrek születésének száma – írja a The Guardian.

A jelenség hátterében a mesterséges megtermékenyítéshez és lombikprogramhoz való jobb hozzáférés mellett áll az is, hogy a családalapítás ideje egyre jobban kitolódik, az anyai életkor növekedésével pedig nő annak esélye is, hogy a terhességből ikrek szülessenek. A legnagyobb esély erre az anya 35-39 éves kora között van a kutatók szerint.

"A tendenciák valóban meglehetősen feltűnőek.

Az elmúlt 40-50 évben az ikerszületések aránya erőteljesen növekedett a gazdag, fejlett országokban,

aminek eredményeképp relatív és abszolút értelemben is több ikerszülés történt, mint valaha" - mondja Christiaan Monden, az Oxfordi Egyetem szociológiai és demográfiaprofesszora.

Ikerterhesség természetes módon akkor történik, ha a megtermékenyített petesejt spontán osztódik, vagy ha két petesejt érik egyszerre, és mind a kettőt megtermékenyíti egy-egy spermium. Az ikrek java mostanában ugyanakkor meddőségi kezeléseket követően születik. Erre utal az is, hogy az egypetéjű ikrek száma meglehetősen stabil, azonban egyre több kétpetéjű ikerpár születik.

A felmérés érdekességei közé tartozik, hogy a kutatás szerint

az ikerpárok 80 százaléka jelenleg Afrikában vagy Ázsiában születik,

Afrikában pedig nagyon magas a természetes kétpetéjű ikerterhességek előfordulása is. Az afrikai számok emelkedésére ráadásul a népesedési trendek, nem pedig az orvosi beavatkozások hatnak.

Raj Mathur, a Brit Termékenységi Társaság vezetője szerint nem meglepetés, hogy a meddőségi kezelések és az anyai életkor emelkedése hatására így megugrott az ikerterhességek száma, ahogyan az sem, hogy Nyugat-Európában és a skandináv országokban alacsonyabb az ikerszülések száma ma, mint 2010–2015-ben volt. Ezekben az államokban ha lehet, igyekeznek elkerülni a többes terhességet a meddőségi kezelések során.

„Azt hiszem, hogy a fejlett világban elértük csúcsot az orvosi beavatkozásból fakadó ikerszületési arányok terén, de Afrikában és Dél-Amerikában továbbra is meglehetősen korlátozott ezeknek a módszereknek az elérhetősége. A kihívás az lesz, hogy hogyan tehetjük számukra is elérhetővé ezeket a módszereket anélkül, hogy nőjön az ikerterhességek aránya.

Az ikercsecsemők többsége teljesen egészségesen születik, de az ikerterhesség nagyobb kockázatot jelent az anya és a baba számára is,

ezért amikor el lehet, akkor el kell kerülni azt" – vélekedik Mathur.

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×