A türbétől északra fekvő épület azon a helyen került elő, ahol Esterházy Pál az 1664-es turbéki látogatása idején feltüntette a komplexum alaprajzában a katonai barakkot.

A határvidéken álló sírkomplexum ki volt téve támadásoknak. Eleinte ötven, később pedig száz katona védte, akik a szigetvári őrséghez tartoztak. 1664 februárjában részben fel is égették a kisvárost Zrínyi Miklós csapatai. 1688/89-ben Szigetvárt blokád alá vette egy keresztény sereg, amelynek katonáit részben a turbéki komplexumban szállásolták el, amit igazolnak az ásatáskor előkerült használati tárgyaik.

Pap Norbert, a PTE egyetemi tanára, a kutatás szakmai vezetője közölte: az egykor erőddel védett, türbéből, dzsámiból és derviskolostorból álló épületegyüttes feltárása rövidesen befejeződik, és év végére lezárul a régészeti és földtudományi módszerekkel zajló, 2013-ban kezdődött kutatási folyamat. A napokban előkerült újabb épületrész az utolsó volt, amelyet még kerestek.

A kutatás során előbb a türbe tágabb térségének lehatárolása történt meg.

• 2014-ben a műszeres vizsgálatok révén sikerült meghatározni a főbb épületek alapfalait,
• 2015-ben pedig feltárták az első épületet, amely a szultán mauzóleuma volt.
• 2016-ban a dzsámit,
• 2017-ben pedig a derviskolostor fő részeit sikerült kiásni.

Az eredmények nyomán a terület előbb állami védettséget kapott, majd 2017-ben egy kormányhatározat arról rendelkezett, hogy a komplexum területét állami tulajdonba kell venni, a kutatásokat belátható időn belül be kell fejezni, és a helyszínt elő kell készíteni egy kulturális turisztikai központ létesítésére.

Az elmúlt időszakban a kutatások a derviskolostor déli szárnyára irányultak. 1664 nyarán, amikor Evlia Cselebi török világutazó, történetíró meglátogatta a helyet, építkezésekről számolt be. Ekkor épült fel a déli szárny, mely az előkelő vendégek elszállásolására szolgált a türbe közelében. A legjelentősebb ismert látogató Kara Musztafa nagyvezír volt, aki 1683-ban jött el a türbéhez, útban Bécs felé, amelyet meg akart hódítani.

Már folynak a területtel kapcsolatos kulturális-turisztikai tervezések. A sírkomplexum jövőjére vonatkozó remények szerint a következő évtizedben európai jellegű, és nemzetközi jelentőségű kulturális-turisztikai központ is létrejöhet az ország egyik legszegényebb és legelmaradottabb térségében, a XVI. századi oszmán türbe körül.