A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) amerikai műhold által gyűjtött adatok elemzéséből következtettek a szakemberek a sós folyóvíz esetleges jelenlétére, amelyet már régóta feltételeztek.

Az űrszonda fekete, keskeny csíkokat észlelt, amelyek megjelennek, növekednek és lefelé haladnak néhány marsi lejtőn a bolygó legmelegebb hónapjaiban, és elhalványulnak, majd eltűnnek a marsi év további szakaszában.

Lujendra Ojha, az atlantai Georgia Műszaki Intézet kutatója és kollégái a Nature Geoscience című szaklapban mutatják be eredményeiket. Elemzéseik az eddigi legjobb bizonyítékai annak, hogy ha időszakosan is, de ma is lehet folyékony állapotú víz a Marson. Ennek bizonyítására az érintett lejtők behatóbb asztrobiológiai vizsgálatára van szükség a szakértők szerint.

"Felfedezésünk igazolja, hogy a víz szerepet játszik a képződmény kialakulásában. Azt nem tudhatjuk, hogy a felszín alól jön-e, lehet, hogy az atmoszférából képződik" - fejtette ki kutató.

Mivel az MRO méréseit a marsi nap legforróbb szakaszában készíti, a kutatók úgy hitték, hogy bármilyen vízmaradvány vagy a vízzel egyesült ásványok nyomai ekkorra elpárolognak.

A folyékony víz központi jelentőségű az általunk ismert élet számára. A Marson már korábban is találtak vízjeget és kiszáradt vizekre utaló számos nyomot. Folyékony vizet azonban egyelőre nem figyeltek meg. Felfedezése óriási jelentőséggel bírna az egykori vagy akár ma is létező marsi élet bizonyításában - vélik a kutatók.

Bár az oldat forrása és összetétele ismeretlen, a felfedezés alátámaszthatja azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az égitesten létezhetnek a mikrobiális életformák létrejöttét lehetővé tévő feltételek.

Amennyiben a megfigyelt lejtőkön valóban sóoldat folyik, akkor ott átmenetileg nedves körülmények uralkodnak a marsi talajon. Az oldatban a víz aktivitása azonban valószínűleg túl elenyésző ahhoz, hogy az eddig ismert mikroorganizmusok kifejlődjenek benne.

Ojha és kutatótársai megfigyelték, hogy a csak néhány méteres keskeny csíkok általában akkor keletkeznek, ha a lejtőkön a hőmérséklet mínusz 20 Celsius-fok fölé kerül és rendszeresen akkor, ha fagypont fölé emelkedik.

Már a csíkok felfedezésekor úgy vélték a szakértők, hogy feltehetőleg folyékony vízből keletkeznek, amelynek sók miatt csökken a fagypontja és a párolgási pontja.

Az eddigi mérési adatok nem voltak elegendőek a víz és a sók kimutatásához. A kutatók ezért új módszert fejlesztettek ki az új elemzéshez, amelyet a Mars négy különböző pontján lévő vízfolyásnál végeztek el.

Áprilisban már más kutatók is jelentették, hogy a Mars talajának felső centimétereiben egyfajta sóoldat képződik. A Curiosity nevű marsjáróval kalcium-perklorátot fedeztek fel, amely bizonyos körülmények között nedvességet von el a Mars levegőjéből és így képes sóoldat képzésére. Az oldat aztán reggelente újra elpárolog. Az élethez valószínűleg túl kevés ez a víz és túl nagy a hideg.